A szélsőséges mechanikai összetétel olyan talajtani problémát jelent, mely természetes úton alakul ki és a mezőgazdálkodás szempontjából kedvezőtlen adottság. Ilyen például a nagy homoktartalom (szélsőségesen könnyű mechanikai összetétel, a durva homok) vagy a nagy agyagtartalom (szélsőségesen nehéz mechanikai összetétel, a nehéz agyag).

A talaj zavartalan funkcióit korlátozó tényezők egyike Magyarországon a szélsőségesen könnyű mechanikai összetétel, vagyis a nagy homoktartalom (Füleky, 2008).

A csatolt anyagban rövid áttekintést adunk a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talajokról az alábbi témakörök szerint:

  • Mit jelent a szélsőséges mechanikai összetétel és azon belül a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talaj?
  • Melyek a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talajok felszínen felismerhető jelei?
  • Melyek a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talajok (homoktalajok) jellemző paraméterei
  • Hogyan vizsgálják és mérik szakszerűen a szélsőséges mechanikai összetételű talajokat?
  • Praktikus, egyszerű módszerek a talaj állapotának helyszíni jellemzésére, a szélsőségesen könnyű mechanikai összetétel kimutatására.
  • Paraméterek értékei.
  • Hogyan javítható a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű homoktalaj?

 

 

Source

Füleky Gy. szerk. (Biró B., Bidló A., Farsang A., K. Horváth E., Micheli E., Pápay L., Tombácz E.): (2008) Talajvédelem, talajtan, HEFOP 3.3.1-P.-2004-0900152/1.0, Pannon Egyetem