Extrém élőhelyek

Az élőlények, a növények, az állatok és legfőképpen a mikroorganizmusok az évmilliók során megtanultak alkalmazkodni az egészen szélsőséges körülményekhez is. Hidegben olyan sejtmembrán alakult ki, mely alacsony hőmérsékleten sem válik merevvé, a forró gejzírekben az enzimeket különleges fehérjék védik a kicsapódástól, stb. A csatolt angol nyelvű előadások a biológiai alapokat és az extrém környezetben élő élőlényeket mutatják be. 

Szélsőséges környezeti paraméterek:

  • Lúgos, pl. az  Octopus Spring a Yellowstone Parkban vagy az Octopus Spring szintén a Yellowstone parkban. Mindkettőben olyan termofil bakteriumok élnek, melyek a lúgosságot is tűrik.
  • Különösen hideg környezet: állandóan 5°C alatt. hegyek, sarkvidék, mélytengeri környezet
  • Különösen forró: 40°C fölötti hőmérséklet jellemzi ezeket a területeket, melyek általában geológiai eredetű hő, például a Yellowstone gejzírjei vagy a mélytengeri hidrotermális kűrtők melegítik fel.
  • Hipersós környezetben a sótartalom lényegesen nagyobb, mint a tengerekben, vagyis >3.5%. Sós tavak, és betöményedett tengeröblök tartoznak ide.
  • Nagynyomású vizek 2000 méter alatt fordulnak elő: vagyis mély tavakban és tengerekben. Ilyen a    Mono Lake, Kaliforniában vagy az Alkaline Lake, a keleti Sierrakban. Utóbbi felszínén sűrű kocsonyás mikrobaszőnyeg található.
  • Sugárzás: általában magas UV és IR sugárzást érünk alatta. Radioaktív sugárzásról is szó lehet.
  • Vízmentes, száraz környezet: ezekre a helyekre a szabad víz hosszú időn keresztüli hiánya jellemző: forró és hideg sivatagok.
  • Oxigénhiányos környezet: szabad oxygén átmeneti vagy állandó hiánya a mélyebb vizeket és üledékeket jellemzi, de  a talaj  mélyebb, vízzel telített rétegeire is jellemző az oxigénhiány, az anaerobitás.
  • Ember által kialakított extrém környezet: szennyezett területek, bányászati hulladék, érces és meddő kőzetek, szulfidos kőzetek, stb.
  • Iegen bolygók környezete: Hold, Mars, stb.