Vörösiszappal szennyezett területek vizsgálata környezettoxikológiai módszerekkel

Az ajkai vörösiszap tározó gátszakadása okozta környezetszennyezés környezeti kockázatának felméréséhez szükség van a vörösiszappal elárasztott talajok, illetve a vörösiszap mikrobiológiai és környezettoxikológiai vizsgálatára. Ez egyrészt azt jelenti, hogy megvizsgáljuk a vörösiszap és a szennyezett talajok mikrobiológiai állapotát, a benne élő sejtek mennyiségét és aktivitását, másrészt a vörösiszapba és talajba laboratóriumi körülmények között beletett élőlények túlélését.  Ezen eredmények alapján fel előre tudjuk jelezni a várható károkat, meg tudju  becsülni a kockázat nagyságát.

A BME Alkalmazott Biotechnológia és Éelmiszertudományi Tanszéke az ajkai zagytározó alatti, vörösiszappal elárasztott területről származó mintákat a következő módszerekkel vizsgálta:

- Aerob heterotróf telepképző sejtek számának meghatározása húslé és maláta tartalmú táptalajon

- Mikrobaközösség szubsztráthasznosításának jellemzése BIOLOG EcoPlate rendszerrel

- Vibiro fischeri lumineszcencia gátlási teszt

- Sinapis alba gyökér- és szárnövekedés gátlási teszt

- Collembola mortalitási teszt

Forrás: 

Gruiz K., Horváth B., Molnár M.: Környezettoxikológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001.