Kockázati modell levegőre

Integrált kockázati modell levegőre

Kép forrása: 
KÖRINFO
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
Kockázati modell levegőre

A légszennyező források azok a pont és diffúz források, melyek olyan gázokat, gőzöket, illékony vagy porformájú szennyezőanyagokat bocsátanak ki, melyek jellemző módon a levegőbe kerülnek és a levegővel terjednek tovább. A légszennyező anyagok fizikai (pl. szemcseméret), és kémiai tulajdonságai (forráspont, gőznyomás, víz és gázfázis közötti megoszlási hányados, reaktivitás) egyértelműen megszabják a levegőben és a környezetben várható sorsát és terjedését.

Barótfi definíciója szerint a légszennyező-forrás egy berendezésnek, illetőleg létesítménynek az a pontja, illetőleg felülete, amelyből, illetve amelyről légszennyező anyag kerül a levegőbe. Fajtái: helyhez kötött pont-, felületi (diffúz)-, vonal- és mozgó légszennyező forrás.

A szennyezőforrásból a levegőbe kerülő szennyezőanyagok lehetnek gázok, illékony szerves vagy szervetlen anyagok gőzei, folyadékok és por. A por apró szemcséinek nagy fajlagos felülete van, azon megkötődhetnek a szerves és szervetlen szennyezőanyagok, olyanok is amelyek nem illékonyak, hanem nagyon is nagy molekulájúak, emiatt a szilárd fázishoz vonzódnak.

Tehát a por anyaga maga is lehet veszélyes anyag, ehhez jön a felületére szorbeálódott anyag, mely szintén önmagában is veszélyes lehet. A porszemcsékhez többféle vegyi anyag is kötődhet, és a vegyi anyagokon kívül pollenek vagy mikroorganizmusok is.

A légszennyező anyagok terjedését, transzportját a levegőbe került vegyi anyag mozgékonysága és a meteorológiai viszonyok, elsősorban a légmozgás és a csapadék határozzák meg. Egyes anyagok stabilan megmaradnak a légkörben, mások fotokémiai bomláson mennek, vannak amik a csapadékkal együtt kerülnek vissza felszínre vizes oldat formájában és van a por, mely a porrészecskék szemcseméretétől függő mértékben ülepszik.

A folyadékok és a gázok diszperz rendszert alkotnak a levegővel. Diszperz rendszer, ahol gáz-halmazállapotú közegben finoman szétoszlatott (porlasztott) folyékony vagy szilárd részecskék vannak jelen. A diszperz részecskék mérettartománya általában 10 nm-től 500 nm-ig terjed.

A folyadékok apró cseppek formájában stabil aeroszolt alkotnak a levegőben. Az aeroszolok  tehát folyadékcseppek az áramló levegőben.  A felhő is természetes aeroszol.

Szilárd diszpergált anyag esetén füstről, ha a porlasztott (vagy kondenzálódott) anyag folyadék halmazállapotú, ködről is beszélhetünk.

Porszemcsének azok a részecskék tekinthetők, amelyek 101 325 Pa nyomáson és 20 °C hőmérsékleten egy rövid felgyorsulási szakasz után közel állandó, 300 cm/s-nál nem nagyobb sebességgel ülepednek, és legnagyobb vetületi méretük 2000 µm-nél kisebb.

A légszennyezettségnek kitett receptorok tehát azok az ökoszisztéma tagok és az ember, akik a szennyezett levegőt szívják, vagy akik azt a talajt vagy azt a vizet használják, melyre a szennyezett  levegőből kiülepedett a szennyezőanyag.