A talaj metszetén jól megfigyelhetjük, hogy a talaj egyenetlen felszínére kerül vörösiszap-zagy hogy töltötte ki a talaj egyenetlenségeit. Hasonlóképpen, bár ez szabad szemmel nem látható, a finom vörösiszap zagy kitöltötte a talaj durva pórusait, ahol normális körülmények között a levegő jut be a talaj belsejébe, az ott élő aerob mikroorganizmusok és a talajlakó állatok számára. Most a talaj levegőtől elzárt, a vörösiszap megakadályozza a levegő talajba diffundálását, a talaj a vörösiszap záróréteg alatt aneróbbá válik.
A helyzeten azzal lehetne javítani, ha a talajt szántással megforgatnák, a felső vörösiszap-réteget az alsóbb rétegekbe kevernénk be, egyrészt, hogy ne zárja el a talajt a levegőtől, másrészt, hogy ha kiszárad, de okozzon veszélyes kiporzást.
Vannak területek, ahol ennél sokkal vastagabb rétegben van a vörösiszap a talaj felületén, ott szakértők bevonásával kell dönteni a vörösiszap eltávolítása és a beforgatás között.