Soil microbiological activity test

Ebben a mappában olyan e-tanfolyamokat talál, melyek a talajban élő mikroorganizmusok morfológiai, genetikai, biokémiai, fiziológiai vizsgálatát mutatják be.

A talajban élő mikroorganizmusok száma grammonként milliárdos nagyságrend. A fajok száma 5−10 000 közötti. Ez a rengeteg élőlény a talajban él, működik, anyagcserét folytat, anyagokat alakít át. Ezek genomja, géntermékei, enzimjei, enzimtermékei jellemzik a talajt.

A talaj mikroorganizmusai a mikropórusokban élnek, a talaj mikroszemcséinek felületén kialakult biofilmben. A talaj egy grammjában több millió, de nem ritkán több milliárd mikroorganizmus él; baktériumok, gombák, egysejtű állatok és algák. Ezeknek csak elenyésző hányada él a talaj víz-fázisában. A talajmikroflórafő feladata a talajba kerülő holt szerves anyagok bontása, mineralizálása, az elemek visszajuttatása a földi elemforgalomba (detritusz). A talajmikroflóra tagjai között jelentős szerep jut a fonalas baktériumoknak és a fonalas gombáknak, melyek domináns jelenlétét csak közvetett bizonyítékok alapján valószínűsítjük, mert kimutatásuk hagyományos mikrobiológiai módszerekkel még ma sem egyszerű, bár a modern DNS-technikák erre is jelenthetnek megoldást. A talajmikroflórat a baktériumok közül legnagyobb számban az Arthrobacter, a Pseudomonas, a Bacillus és az Azotobacter nemzetség tagjai valamint a N-körforgalomban szerepet játszó Nitrosomonas és Nitrobacter fajok alkotják. A fonalas baktériumok (Actinomycetales) közül a Streptomyces, míg a fonalas mikrogombák közül Aspergillus, Penicillium, Trichoderma és Cladosporium fajok fordulnak elő leggyakrabban, de több száz vagy ezer fajt is felsorolhatnánk, mint a talajmikroflóra alkotóját. A talajmikroflóra élő és/vagy elpusztult sejtjeit fogyasztják a következő trofikus szinten található állati egysejtűek (protozoa, pl. Tetrahymena és Colpoda fajok), a mészhéjúak (Testacea), valamint a csillósok (Ciliates). A talajban élő organizmusok, mint a talajökoszisztéma tagjai kölcsönösen hatnak egymásra, együttműködnek, anyagcseréjük egymásra épül, fajon belüli és fajok közötti szelekciók, kommenzalizmus, kooperáció, szimbiózis, kompetíció, amenzalizmus, parazitizmus, predáció játszódhat le közöttük. A növények gyökerén élő különböző gombáknak (a gyökérzóna mikroorganizmusai: mikorrhizagombák) különös jelentőségük van a víz és a tápanyagok felszívódásában játszott szerepük, valamint antibakteriális hatásuk miatt. szennyezőanyagok hatására a talajmikroflóra struktúrája megbomlik, az egyensúlyok felborulnak, irreverzibilis eltolódások jönnek létre, ami a talaj funkcióinak megváltozásához vezet, de a talajmikroflóranak köszönhetően a talaj képes alkalmazkodni a szennyezőanyagokhoz. A szerves szennyezőanyagokat megtanulják bontani és hasznosítani, ezzel a talaj minőségét is javítják: öngyógyítás. toxikus fémek esetében tűrőképesség (rezisztencia) alakul ki, amely a rezisztens fajok túlélését biztosítja ugyan, de a talaj veszélyességét, például emberre, nem csökkenti.