A sejtek színezésének lényege az, hogy az aránylag híg színező oldatból a sejt plazmája vagy egyes tartalmi részek a színező anyagot felveszik illetve kumulálják és ezáltal jobban tanulmányozhatóvá válnak, mint egyszerű vizes készítményben.
A szinezőanyag megkötésének több oka lehet:
- Kémiai kapcsolódás a sejt egyes részeinek anyaga és a színező vegyület közt.
- Elekrosztatikai kapcsolódás a színező anionok vagy kationok és a sejt elektroadszorpcióra képes részei között.
- A színező anyagok jobban oldódhatnak a sejt egyes részeiben, mint a színezék eredeti oldószerében.
A mikrobiológiában használatos színezőanyagokat színkeltés szempontjából két csoportra oszthatjuk. A diakróm anyagok az áteső fehér fényből bizonyos hullámhosszú tartományt abszorbeálnak és így színesnek tűnnek. A fluorokróm anyagok adott hullámhosszon besugározva másodlagos sugárzással színes fényt bocsátanak ki.
A mikroorganizmusok egyszerű színezésének lépései: kikenés, szárítás, rögzítés, színezés és mosás.
Kikenés: zsírtalanított tárgylemezre egy csepp vizet juttatunk és ebben kb. 10 mm átmérőjű körterületen szuszpendáljuk a vizsgálandó sejteket.
Szárítás: a vízcseppet szabad levegőn v. szárítópadkán óvatosan melegítve beszárítjuk.
Rögzítés: a sejt helyhezkötését, lemosódás elleni védelmét szolgálja, több kivitelezési módja is van. Leggyakrabban alkalmazott változata a hővel való rögzítés. Ennél a beszárított preparátumot tartalmazó tárgylemezt a bekent felét tartva lángon háromszor áthúzzuk úgy, hogy egy alkalommal kb. 1 másodpercig legyen a lemez a lángban. Ekkor a sejtfehérjék kicsapódnak és a lemezhez ragadnak.
Kíméletesebb az alkohollal történő rögzítés. Ennél a beszárított foltot három percig metanollal, majd 2-10 percig absz. alkohollal, vagy absz. alkohol és etiléter 1:1 arányú elegyével kezelve az eredeti struktúrát jobban megőrző sejtekhez jutunk.
Színezés: töményebb oldat gyorsabban, színez, de kevésbé kontrasztos képet ad. A színezést úgy végezzük, hogy a színezőoldatot a beszárított, rögzített foltra cseppentjük és általában 1-10 percig hagyjuk rajta. Melegítés elősegíti a színezék felvételét, de vigyázni kell arra, hogy a színezőoldat ne párolódjon be. A felesleges, vizsgálódást zavaró színezéket mosással eltávolíthatjuk.
Mosás után a felesleges vizet itatóspapírral eltávolítjuk.
BME Vegyészmérnöki Kar Tanszéki Munkaközösség (1993) Ipari mikrobiológiai gyakorlatok, (Szerkesztő: Puskás, A.) Műegyetemi Kiadó, Budapest