Borz (Meles meles)

Rendszertani besorolás:

Ország (Regnum): Állatok (Animalia)
Törzs (Phylum): Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály (Classis): Emlősök (Mammalia)
Rend (Ordo): Ragadozók (Carnivora)
Család (Familia): Menyétfélék (Mustelidae)

A faj a borzformák (Melinae) alcsaládjának névadó tagja és egyben az alcsalád legismertebb faja is. Hogy alcsaládbeli rokonaitól elkülöníthető legyen, gyakran használják rá az európai borz vagy az eurázsiai borz elnevezést is.

Előfordulás: Hatalmas területen él Eurázsiában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, beleértve a Brit-szigeteket és Japánt, délen Vietnam jelenti az elterjedésének határát. Egész Európában elterjedt faj, kivéve a kontinenstől távolabb eső szigeteket, mint Korzika, Szardínia, Szicília és Ciprus, ahonnan hiányzik.

Élőhely: Erdős területeket kedvel, olykor városi parkokban is előfordul. Hegyvidéken 2000 méteres magasságig fordul elő.

Morfológia, felépítés: Az emlősök (mammalia) közös jellemzője, hogy a nőstények az újszülötteket erre a célra módosult mirigyeik, a tejmirigyek váladékával, tejjel táplálják. Általánosan jellemző rájuk a fejlett hőszabályozás, a homoiothermia, vagyis a közel állandó testhőmérséklet, a hőszigetelést szolgáló szőrzet (ez azonban részben hiányozhat is), zárt kamrasövénnyel két tökéletesen elválasztott szívfélre, és ezen belül négy rekeszre tagolt szív, a sejtmag nélküli vörösvértestek, az úgynevezett másodlagos állkapocs-ízesülés, a három hallócsontocska, a fogmederben ülő fogakból álló, úgynevezett thecodont fogazat (a fogak egyes fajoknál visszafejlődhetnek), valamint a fejlett idaegrendszer.

Az emlősök testét belső, csontos váz szilárdítja. Ez a vázrendszer – más gerincesek belső vázával összehasonlítva – igen sok csontos, és aránylag kevés porcos elemet tartalmaz. A csontvázat alkotó csontok száma a különféle emlősfajoknál jelentősen eltérhet, de általában meghaladja a kétszázat, sok fajnál pedig a háromszázat is eléri.

A borz nagyjából 90 centiméter hosszú (ebből 15 centiméter a farok hossza) és 15-20 kilogramm súlyú állat. A hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények. Szőrzete igen jellegzetes mintázatú, hasa fekete, háta viszont ezüstszürke. Pofája fehér, rajta az orrától a szemén át a füléig húzódó fekete sávval.

Táplálkozás: Nappal sűrű aljnövényzetű erdőkbe vonul vissza, de elsősorban nyíltabb területeken keresi táplálékát. Mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüllők), magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat.

Szokások: Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető, bár óvatossága miatt ritkán látható. Alkonyat után aktivizálódik, a nappalt üregében tölti. Egyes területen – mint Szibériában és Észak-Európában – téli álmot alszik. Sokáig azt hitték, egyedül él, csak a legutóbbi vizsgálatok tárták fel szociális hajlamait. Kiterjedt, sokszor negyed hektáros közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb 12 egyedből álló klán.

Szaporodás: Téltől késő a nyárig tartó időszakon belül párzanak, de az embrió fejlődése szünetelhet, beágyazódása késhet akár 10 hónapig is. A párzás után 11-12 hónappal 2-6 kölyköt ellenek. Rendszerint februártól márciusig ellenek, majd a kis borzokat őszig nevelik. Ivaréretté 1 éves korukra válnak. A borzok maximum 16 évig élnek.

Szerepe az ökoszisztémában: A borz segíthet megszabadulni a nemkívánatos kártevőktől, hiszen rovarokat és dögöket esznek. Néha kárt tesznek a terményekben, mint pl a kukorica és a zab, vagy a zöldségeskertekben.

Szerepe a talajban: A borz által készített üregrendszer jelentős hatással van a talajra. Az alvókamrák a bejáratoktól 10 méterre, a föld alatt 2−3 méterre találhatók, ezen kívül még több, különböző rendeltetésű üreg van a járatokban. Az üregrendszert az egymást követő generációk akár évszázadokig is használhatják, gyakran még akkor is ragaszkodnak hozzá, amikor a külső környezet már nem megfelelő számukra. Az üregrendszer ez idő alatt egyre bővül, akár több hektáros hatalmas rendszerek is létrejöhetnek. Egy angliai üregrendszer vizsgálata során kiderült, hogy az 879 méter hosszú alagúttal, 50 kamrával és 178 bejárattal rendelkezett. A becslések szerint közel 70 tonna föld kitermelésével épült fel.

Veszélyeztetettség: A borz nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, Magyarországon nem védett.

Hasznosíthatóság ember által: Hasznosítható része gereznája (bőre, szőre), amiből korábban tarisznyát és egyéb használati eszközöket gyártottak és az ecsetkészítőknek adott kiváló alapanyagot. Kisütött zsírját felhasználták, mint csizmakenőcs. A borzhúst fogyasztani is lehet.