Acarus siro (rühatka)

Kép forrása
http://www.lastrefuge.co.uk/php/show-images-all-big.php?id=CHI0082
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

Rendszerbe sorolása:

  • Törzs: Arthropoda
  • Osztály: Arachnida
  • Rend: Astigmata
  • Alrend: Acaridia
  • Család: Acaridae
  • Nemzetség: Acarus

Az emberen is élősködő rühatka (Acarus siro) szürkésvörös kis állat, nősténye legfeljebb 0.45 mm-nyire nő meg. A bőr epidermis rétegében főleg az ujjak között, a könyök és térdhajlatokban található meg. A vakondjáratokhoz hasonló, kissé kanyargó utakat fúr, ezeknek a járatoknak a hossza 1–2 mm és több mint 1 cm között váltakozhat. Minden ilyen járat végén egy nagy kifejlődött nőstény található, amelynek a négy pár rövid lába közül a két pár elülső nyeles tapadókorongban végződik. Testén levő hosszú, elálló serték miatt nem tud a szűk járatban megfordulni, minek következtében kénytelen folyton előre rágni az utat, miközben maga mögött hagyja útközben lerakódó petéit, úgyhogy a járat belseje a nőstény mögött tele van ürülékkel, különböző fejlődési stádiumban levő petével és még hátrább fiatal rühatkákkal.

A hímek kisebbek, legfeljebb 0.3 mm hosszúra nőnek meg és a harmadik párt kivéve, minden lábuk hosszú sertévé megnyúlt páros tapadókorongban végződik. A hatlábú lárvák a járatokat elhagyva, a bőr felületére vándorolnak, ahol nyolclábú nymphává alakulnak át és 14 nap múlva érett egyénné fejlődnek. Egész fejlődésmenetük a petéből való kibújástól kezdve addig az időpontig, amikor a megtermékenyített nőstény ismét a bőrbe fúrja magát és ott petéket rak, körülbelül hat hét telik el.

A nőstények által lerakott peték száma mintegy 30, s a kikelő fiatalok közül legalább 20 ismét nőstény lesz, a második nemzedék után már 400, a negyedik nemzedék után pedig már 160.000 nőstény rühatka marad vissza. Azok az emberek, kik nem fordítanak elég gondot tisztálkodásukra, könnyen megkaphatják a rühbetegséget, mely gyorsan terjed és külsőleg bőrkiütésekben és a fertőzött helyek kóros daganataiban nyilvánul meg. Háziállatokon is, így a kutyákon, lovakon, sertéseken, juhokon, kecskéken és a marhákon, azonkívül nyulakon, farkasokon, rókákon szintén élősködnek rühatkák, ezek mind az ember rühatkájának változatai.

Szerző által felhasznált források

http://taxonomicon.taxonomy.nl/TaxonTree.aspx?id=17030&tree=0.1
Brehm: Az állatok világa