Krakkolással előállított nyersanyagok

Kép forrása
http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kidc/0/31192/index.html
Leírás szerzője
Oláh Eszter

A krakkolás: nagyobb molekulatömegű szénhidrogéneknek, alkánoknak nagy nyomáson és magas hőmérsékleten való átalakítása kisebb móltömegű és kisebb szénatomszámú szénhidrogénekké. Katalizátor jelenlétében nagy nyomáson és hőmérsékleten (2,0-4,0 MPa, 500°C) végzik.

A krakkolás termékeként keletkező vegyületek közül az alkének fontos szerves kémiai alapanyagok. Az egyszerűbb alkéneket — etén (H2C=CH2), propén (H2C=CH-CH3), izobutén [(CH3)2C=CH2] — és diolefineket polimerizálva műnyagokat (polietilén, polipropilén, műkaucsuk stb.) állítanak elő.

A krakkolás folyamán azonban nagyobb részben C5-C10 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogének keletkeznek dehidrogénezés és láncszakadás következtében. Elsődleges célja a kőolaj energiahordozó vegyületként kevésbé jelentős vegyületeiből fontos energiahordozó vegyületek előállítása (krakkbenzin, krakkgáz).

 A katalitikus krakkolás főtermékei a következők:

- etiléntartalmú 3-5 % C1-C2 frakció amellyel benzolt alkilezhetnek etil-benzol, illetőleg sztirol előállítására;

- 7-20 % C3-C4 frakció, amely nagy telítetlen tartalma következtében fontos alapanyaga az alkilálásnak, oligomerizálásnak és az éterek szintézisének;

- 30-60 % krakkbenzin,

- 10-20 % nagy aromás- és olefintartalmú gázolajfrakció (könnyű ciklusolaj, cetánszáma <35), amelyet hidrogénezés után gázolaj-keverőkomponensként használnak fel;

- 10-15% krakk-maradékolaj, amelyet fűtőolajként elégetnek, vagy kokszoló üzemek alapanyagába kevernek.

 

Szerző által felhasznált források

http://www.agraroldal.hu/krakkolas_szotar.html

http://iaeste.elte.hu/ftp/greg/szervetlen%20szilik%C3%A1tipari/Petrolk%C3%A9mia/fejezetek/katalitikus%20krakkolas.doc

http://bmekornyesz.hu/sqlatm/index.php?dir=silo%2F2.+f%C3%A9l%C3%A9v%2FK%C3%A9mia+II%2F&a=dl&f=silo/2.%20f%C3%A9l%C3%A9v/K%C3%A9mia%20II/Jegyzet.pdf