Vegyjel: Ra
Rendszám | 88 |
Atomtömeg | 226.0254 g/mol |
Elektronegativitás | 0.9 |
Sűrűség (20°C-on) | 5 g/cm3 |
Olvadáspont | 700 °C |
Forráspont | 1140 °C |
Atomsugár | 0.230 nm |
Ionsugár | ismeretlen |
Izotópok | 6 |
Elektronszerkezet | [ Rn ] 7s2 |
Első ionizációs energia | 509.1 kJ/mol |
Második ionizációs energia | 975 kJ/mol |
Felfedezte | Pierre és Marie Curie 1898-ban |
A rádium ezüstfehér színű, fényes, puha, erősen radioaktív elem. A levegő hatására könnyen oxidálódik, ekkor az ezüstfehér fém felületén fekete színű oxidréteg képződik. Világít a sötétben, vízben rádium-hidroxid képződik. Az alkáliföldfém csoport legnehezebb tagja.
Alkalmazások:
A rádiumot felhasználják világító festékek (rádium-bromid formában) készítésére. A rádium és a berillium egykor neutronforrások voltak. Felhasználják a gyógyászatban, a radon gáz előállítására, melyet a rák kezelésében alkalmaznak. A 19. század elején rádiumot használtak adalékanyagként különböző termékekben, mint például fogkrém, hajkrémek és élelmiszeripari termékek is.