A titán a kilencedik leggyakoribb elem a földkéregben (0,63%), megtalálható a legtöbb magmás és üledékes kőzetben. Fontosabb ásványai: rutil, brookit, anatász, ilmenit és titanit. A leggyakrabban bányászott vasérce az ilmenit (FeTiO3) Nyugat-Ausztráliában, Norvégiában, Kanadában és Ukrajnában. A világpiaci kínálathoz a rutil (TiO2) bányászat is jelentősen hozzájárul Észak-Amerikában és Dél-Afrikában. A világ titán termelése mintegy 90000 tonna évente, a titán-dioxid pedig 4,3 millió tonna évente.
Élettani hatásai:
A titánnak nincs biológiai szerepe, ennek ellenére megtalálható az emberi szervezetben. Kis mennyiségben mutatható ki, valószínűleg 0,8 mg/napi mennyiségben kerül be, de kiürül a szervezetből, anélkül hogy adszorbeálódna. Nem mérgező fém, az emberi szervezet képes elviselni nagy dózisban is. A titán-dioxid is alacsony toxicitású, patkányoknál vizsgálták, hogy nagy mennyiségben belélegezve, a tüdőben sötét színű por lerakódás tapasztalható.
Hatásai túlzott expozíció esetén: a por belélegzése mellkasi fájdalmat, köhögést, légzési nehézséget okozhat. Bőrrel érintkezve vagy szembe kerülve irritációt okozhat.
Karcinogenitás: A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a titán-dioxidot nem minősítette rákkeltőnek.
Hatása a környezetben:
A növényekben átlagosan 1 ppm titán található. A talajba gyorsan oldódhat, ennek következtében akár 5000 ppm is előfordulhat.
Az LD50 érték szájon át, tetra-izopropil-orto-titanátra nézve 7460 mg/kg patkányoknál.