Rózsa Péter előadása Budapest múlt század elejétől működő "szeméttelepe" a Cséry-telep történetét és szennyvíziszap-komposztáló telepként tervezett hasznosítását mondja el. A vizsgadolgozat Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia című tárgyához készült a Budapesti Műszaki Egyetemen.

A Cséry-telepen Cséry Lajos Magyarország első környezetvédelmi biotechnológiai üzemét hozta létre 0893-ban.

A Cséry család a890-es években javaslattal fordult a Fővárosi Köztisztasági Bizottsághoz, felajánlva a városi hulladék és tüzelési salak elszállítását, vagononként 2 forint 50 krajcárért. A szemetet Cséry Lajos birtokán halmozta fel és dolgozta fel a Főváros által 1891. december 20-án elfogadott javaslat alapján. Hamarosan megépült a szemétbányai vasút, és 1893-ban, a Cséry-féle szemétfeldolgozó üzem megkezdte működését.

Cséry Lajos kidolgozta, miként lehet a szemétből trágyát készíteni. Eljárását szabadalmaztatta is. A magyar eljárásra felfigyel a világ. A Szász Károly szerkesztésében megjelenő rangos tudományos folyóirat, az Uránia már 1902-ben arról tájékoztatja olvasóit, hogy Cséry Lajos technológiáját Párizs, London, New York és Szentpétervár szakemberei a helyszínen tanulmányozzák. Alighanem ez a helyi ipar első nagy nemzetközi sikere.

1903-ban még arról ír a Budapesti Hírlap, hogy "a Cséry-féle szemétszállítás és szortírozás fényes üzlet Magyarországon".

A modernül felszerelt, gépesített komposztgyár 1912 körül mégis megszüntette működését, miután 1907-ben a Főváros tulajdonába került.