A vírusok olyan szervezetek, melyeket a mikroorganizmusok közé  sorolunk parányi méretük miatt (20−400 nm), ám alapvetően mégis különböznek egyéb mikroorganizmusoktól: a vírusok nem élő szervezetek! Valahol az élő és élettelen határán állnak, idegen szóval parabióták. Ez arra utal, hogy habár képesek életjelenséget mutatni, az kizárólag egy gazdasejtben történhet, ez is csupán a szaporodásra korlátozódik. A vírus ilyenkor "szétrombolja" a gazdasejtet és annak építőelemeiből építi fel saját szervezetét. Így érthető, hogy a gazdasejten kívül "építőkockák" hiányában szaporodásra (megsokszorozni önmagát) nem képes! A vírusok nem sejtes képződmények, fő alkotórészeik a nukleinsavak (ez hordozza a genetikai információt) és a fehérjék (ezek főleg a struktúrát biztosítják). 

Attól függően, hogy a vírust felépítő nukleinsavak és fehérjék, milyen módon szerveződnek rendszerbe, más más formájú vírusokról beszélhetünk.

Fontos, hogy nem csak az embernek és az állatoknak vannak vírusaik, hanem a növényeknek, sőt még a baktériumoknak is! A baktériumok vírusait nevezik bakteriofágoknak.

A fenti képek a vírusok alapvető szerkezeteit ismertetik, a sejtbe való bejutásnak és az ott való szaporodásnak módját, majd példákat hozunk különböző vírusokra.