Szerves anyagot, legyen az akár hulladék, levegő nélkül is el lehet bontani: ezt a folyamatot pirolízisnek nevezzük.

A pirolízis tehát egy olyan hőbomlási folyamat, melynek során a szerves anyagok gázformájú termékekké (ezért gázosításnak is nevezik) és nagy széntartalmú vagy elemi szén formájú szilárd maradékká alakulnak. A folyamat jellemző módon oxigén kizárásával megy végbe, zárt terekben (lávafolyam alatt) vagy vízben. Már 300 Celsius fokon spontán megindul, de az ilyen bomlás részleges. Magasabb hőmérsékleteken tökéletes bomlás mehet végbe, melynek maradéka elemi szén, ezért ezt a folyamatot karbonizációnak is nevezik. A pirolízis hatékonyságát katalizátorokkal lehet növelni.

Kísérleti stádiumban vannak olyan berendezések, melyek kommunális szerves hulladékból hidrogént képesek előállítani.

Mivel a hulladék nem találkozik oxigénnel, nem keletkeznek dioxinok és furánok, nem keletkezik széndioxid, nitrogén- és kén-oxidok és fémek sem kerülhetnek a füstgázba, mert füstgáz sincs.

A keletkező gázt energiaforrásul vagy nagyobb molekulájú szénhidrogének, hajtóanyagok előállítására lehet használni.