A halogének a periódusos rendszer VII. főcsoportjába tartozó elemek. A fluor, a klór, a bróm és a jód tartozik ebbe a csoportba. Elnevezésüket a görög sóképző szóból kapták, mivel fémekkel sókat hoznak létre. Elemi állapotban kétatomos molekulákat alkotnak. Magas reakciókészségük miatt a természetben csak vegyületeikben találhatóak meg. Egymással is képesek reakcióba lépni, ezeket a vegyületeket interhalogéneknek nevezzük. A természetben elsősorban tengervízben, ásványvizekben fordulnak elő.

A halogénelemek színe a rendszám növekedésével mélyül ( a fluor zöldesságrga, a bróm vörösbarna, a jód szürkés színű), mert egyre nagyobb méretük miatt egyre könnyebben gerjeszthető az elektronszerkezetük. Az olvadás és forráspont a rendszám növekedésével nő. Vízben kis mértékben oldódnak, annak ellenére, hogy apolárisak. Lúgoldatban jobban oldódnak, mint tiszta vízben. Apoláris oldószerekben jól oldódnak, a bróm barnás színnel, a jód oxigénmentes szerves oldószerben lila, de oxigéntartalmú szerves oldószerben vöösbarna színnel. Oxidáló képességük a rendszám növekedésével csökken.