Taraxacum officinale
Népies neve: pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, mindenhol megélő, elterjedt évelő növény. Élénk sárga virágzata koratavasztól tőkocsányon virít.
Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű.
A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak (kacúros levél). A belül üreges virágszár, tetején az aranysárga fészkes virágzattal a tőrózsából tör elő. Levele és virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.
Hatóanyagtartalma a virágzás idején a legnagyobb. A növényt bárhol felsértve keserű ízű fehér tejnedvet ereszt. Fantasztikus alkalmazkodóképességű növény, bárhová is repíti "ejtőernyős" magjait a szél, kihajt.
A növény levelét, föld feletti részét és gyökerét gyógyászati hasznosításra ősszel és tavasszal gyűjtik. A növény ősszel másodvirágzó.
A növény szeszkviterpén lakton keserűanyagokat, flavonoidokat, cseranyagot, szterolokat, káliumsókat, karotinoidokat, inulint tartalmaz.
A keserűanyagok serkentik az emésztést, így a gyermekláncfű kiváló étvágygerjesztő és emésztést javító gyógynövényünk, melynek gyulladáscsökkentő hatása is van. Kutatások bizonyították, hogy hatóanyagai epe- és májbántalmak esetén jótékony hatással vannak a szervezetre. Teáját régóta fogyasztják vizelethajtóként és vértisztítóként, mivel fokozzák a máj és a vesék aktivitását. Reumás panaszok, fájó ízületek esetén ajánlott a gyermekláncfűvel történő borogatás.
A gyermekláncfű zsenge leveleit sokan salátaként fogyasztják.
Receptje a magyar nyelvű bioreceptek között "oroszlánfog saláta" néven is megjelent, mely pusztán gondatlan fordítás eredménye, a növény német nevének (Löwenzahn) tükörfordításából.
Inulinban gazdag gyökeréből kávépótszert is készítenek.
http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Gyermeklancfu?id=65
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyermekl%C3%A1ncf%C5%B1