Len ( (Linum usitatissimum)

Linum usitatissimum L

Népies neve: kultúrlen, termesztett len, házi len

Csupasz növény, levelei szálas lándzsásak, négyerűek. A szirmok 12-15 mm hosszúak, égszínkékek, a csésze finoman pillás, de nem mirigyes. A termés 6-9 mm nagyságú, gömbölyű toktermés, fényes, hosszú tojásdad, lapos barna, illetve pirosasbarna magokkal, amelyeket vízben áztatás után nyálkaburok vesz körül.

A lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. Rostjáért és magjáért termesztett, egyéves növény, 30-80 cm magas. Csak Közép-Európában termesztik. A szár legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el.

A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5-6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek.

A lent már a Kr. e. XIV. században is termelték. Erre jó bizonyíték, hogy az egyiptomi sírkamrákban a halottak mellett találtak lenmagokat, melyeket valószínűleg útravalónak szántak a túlvilági útra.

A lenmagot régóta használják gyógyszerként. Hippokratész már Kr. e. 500 körül említi a lenmagot testi fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyszerként.

A len magját használják gyógyászati célokra.

A lenmag nyálkaanyagot, zsíros olajat (linol-, linolénsav, olajsav gliceridjeit), fehérjét, cianogén glikozid keveréket tartalmaz.

A lenmagot bélrenyheség, bélmegbetegedések és székrekedés esetén az emésztés szabályozására használják. Székrekedés esetén a lenmag hatását úgy fejti ki, hogy a bélben megduzzad, ezáltal tágulási inger lép fel, mely serkenti a vastagbélben a perisztaltikát.

Nyákkészítmények formájában gyomor- és bélmegbetegedések kezelésére alkalmazzák.

Linolénsav tartalmának szerepe van az érelmeszesedés kialakulásának megelőzésében.

Az a feltevés, miszerint kéksav-tartalma miatt nagy mennyiségben történő fogyasztása mérgezést okozhat, eleddig megalapozatlannak tűnik. A lenmagpogácsát és a porított magot meleg borogatásként alkalmazva kelések és furunkulusok kezelésére használják.