Majoránna (Majorana hortensis)

Majorana hortensis

Népies neve: pecsenyevirág, majoranna

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, mediterrán vidékeken őshonos, nálunk termesztett egyéves fűszernövény. Íze kellemes. Fűszeres illatú, szürkén molyhos növény. Levelei kerek-tojásdadok. Fehéres vagy rózsaszín virágai mintegy 4 mm hosszúak, a tömötten egymásra simuló murvalevelek hónaljában, illetve végálló álfüzérben nyílnak.

A növény évente kétszer aratható, virágos leveles szárát július-augusztus folyamán gyűjtik.

A növény föld feletti virágos, leveles szárát hasznosítják gyógyászati célokra. Illóolajat (szabinént), cserzőanyagokat, flavonoidokat tartalmaz. A szárított, összemorzsolt föld feletti részek 0,5-0,9% illóolajat, cserzőanyagot (rozmaringsav, klorogénsav, kávésav), triterpén savakat (olenol-, urzolsav) tartalmaznak. Illóolajában terpén szénhidrogéneken kívül terpén alkoholok is kimutathatók (terpinén, pinén, szabinén stb.).

A gyomor-, bél- és epebántalmak enyhítésére kiválóan alkalmas.

Az illóolajok görcsoldó, szélhajtó, étvágygerjesztő, köhögéscsillapító és nyákoldó hatása jól ismert. Meghűlés idején az orrdugulást megszünteti, hogy ha a majoránnafüves kenőcsöt az orr belsejébe és környékére kenjük.

A majoránna kivonatát és illóolaját kenőcs és bedörzsölőszer formájában reumás fájdalmak enyhítésére alkalmazzák.