Colchicum autumnale
Az őszi kikerics a liliomfélék (Liliceae) családjába tartozó, nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben termő, augusztus-szeptemberben virító évelő növény. Erősen mérgező!
Gumója diónyi, sötétbarna hártyás burokba zárt, tömör állományú, fehéres színű. Levelei áprilisban kezdenek fejlődni, kifejlődve 20–30 cm hosszúak, széles lándzsa alakúak, húsosak, fényes-zöldek. A virág leple alul 15–20 cm hosszú, teljesen beszűkülő, kocsányszerű, fent pedig szétterülten 5–8 cm átmérőjű, 6 cimpájú, világoslila színű. Toktermései 1-3-asával a levelek között jelennek meg, 4–6 cm hosszúak, elliptikusak, eleinte zöldek, majd csontszínűek, éretten (július-augusztusban) barnák, hártyás falúak, 3 kopáccsal nyílók, sokmagvúak. A magok 1,4–2 mm átmérőjűek, gömbölyűek, éretten sötétbarnák, rendkívül kemények. A növény egyedfejlődése figyelmet érdemel: zöld levelei és köztük megbúvó toktermései a nyár második felében elszáradnak. A levelek által termelt, a hagymában raktározott tartalék tápanyag felhasználásával kora ősszel jelennek meg virágai. A felületes szemlélő nem látja a kapcsolatot a zöld leveles, terméses hajtás és az ősszel megjelenő virág között. A növény virága ritkán tavasszal is megjelenik (forma vernum).
A növény érett magja kolhicin nevű alkaloidot (colchici semen) és sok zsírosolajat tartalmaz. Gyógyításra a virágot, gumót és a magvakat használják fel.
Veszélyessége miatt (sejtosztódást gátló erős méreg) mára gyógyászati jelentősége csökkent, de heveny köszvényes rohamban ma is alkalmazzák.
A népi gyógyászatban inhüvelygyulladás, bőrbetegségek, gyomor-, bélrendszeri gyulladások, májbetegségek, asztma és reuma kezelésée is használták.
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90szi_kikerics
Dr. Jörg Grünwald, Christoph Janicke: Zöldpatika M-érték Kiadó Kft. Budapest, 2008 ISBN 978 963 9693 61 6