Japánt hatalmas erejű földrengés rázta meg 2011. március 11-én, mely egy kb. 16 méter magasságú cunamit gerjesztett a szigetország északi részén. A hatalmas hullámok városokat semmisítettek meg és mezőgazdasági területeket taroltak le, elsöpörtek hajókat, autókat, házakat. Az USA Geológiai Intézete az eredetileg 8.9-es erősségű földrengést 9.0 értékűre módosította a műholdfelvételek értékelését követően, mely Japán történelmének legnagyobbika volt.
Március 25-én 9 800 halottat azonosítottak és 17 000 embert eltűntként tartanak számon.
A földrengés következményeképpen újabb tragédia sújtotta az országot: a nukleáris katasztrófa Tokió mellett, Fukushimában. Március 12-én, 26 órával a földrengést követően robbanás következett be az 1. számú reaktorban. Egy épület összedőlt és tönkrement a reaktor hűtőrendszere, megszűnt az elektromos energiaellátás, mindez nukleáris katasztrófával fenyegetett. Vasárnapra be is következett a legrosszabb, két újabb robbanás, ezzel már 4 reaktor sérült. 200 000 embert evakuáltak a reaktorok 20 km-es körzetében. A robbanások és a közben kiütött tűz radioaktivitást juttattak a levegőbe. Ez érintette a mezőgazdasági területeket és az ott termesztett növényeket is, valamint a környező városok, köztük Tokió természetes ivóvíz-forrásait.
Milyen mértékű radioaktív sugárzást okozott a baleset és hogyan viszonyul a japán nukleáris katasztrófa méretben és súlyosságban pl. Csernobilhoz?
A nukleáris balesetek súlyosságát az INES (International Nuclear and Radiological Event Scale) egy hétfokozatú skálán helyezi el, hogy azok összehasonlíthatóak legyenek legalább egymással.
A legnagyobb erejű reaktorkatasztrófa az 1986. április 26-i csernobili volt, annak értéke a relatív skálán 7-es. Csernobilban az elszaladt láncreakció atommagrobbanáshoz vezetett, hasonlóan egy atombombához.
A japán nukleáris baleset nem hasonlítható súlyosságban csernobilihez, de így is rengeteg kárt okozott és nagy a további károk kockázata is.
A most 40 éves Fukushima Daiichi atomerőmű-baleset súlyossági fokozatát először 4-es, utóbb viszont 5-ös fokozatban határozta meg a JNES (Japan Nuclear Energy Safety Organization), melynek szóbeli jellemzése: "Baleset hosszútávú következményekkel".
Ez azt jelenti, hogy a sugárterhelés megnő a környezetben, radiaktív részecskék lehetnek az ivóvízben, a zölségekben és gyümölcsökben, a tengervízben. 20 km-es körzetben kitelepítették az embereket.
A japán nukleáris baleset során a reaktor munkatársai közül hárman kaptak halálos dózist. Ketten meghaltak közülük.
Az áldozatok száma Csernobilban bizonytalan, mert az akkori kormány titkolta a baleset tényét, mértékét és körülményeit. A fellelhető dokumentumok és becslések alapján a baleset közvetlen halálos áldozatainak száma, akik sugásfertőzésben haltak meg, a volt Szovjetúnió kimutatása szerint 31 fő. A WHO 50 főre teszi a halálos áldozatok számát, akik között van 9 pajzsmirigyrákban elhúnyt gyermek is. A legszennyezettebb területeken további 4000 rákos megbetegedést tartanak nyilván.
A legnagyobb különbség Csernobil és Fukushima között, hogy míg Csernobilban emberi mulasztások sorozatára vezethető vissza a robbanás, addig Fukushimában az évszázad egyik legnagyobb földrengése rongálta meg a reaktort.
A csernobili katasztrófa miatti látens halálesetek 70 évre becsült száma Ukrajnában 9000. Ez azt jelenti, hogy a Csernobil nélküli, ráknak tulajdonítható halálesetek előrejelzett száma 9000-rfel fog nőni Csernobil miatt. A rákban elhalálozás becsült értéke világszerte:15%, ez Ukrajnában 70 év alatt közel 7 millió embert jelent, tehát a Csernobil miatti többlet gyakorlatilag statisztikailag elhanyagolható.
A szomszédos, illetve a sugárzásnak kitett országokkal együtt a legpesszimistább becslések összesen 33 000 halálesetet jeleznek előre (70 évre), mely a csernobili atomreaktor balesetével függhet össze.
A többi energiatermelő ágazat baleseteinek halálos áldozatai érdekes statisztikát mutatnak 1970−2008 között, tehát 38 év alatt, a világon:
| Szénerőművek balesetei | 31 560 |
| Kőolaj alapú erőművek balesetei | 19 334 |
| Földgáz-erőművek balesetei | 1 549 |
| Vizerőművek balesetei | 30 007 |
| Nukleáris energia balesetek | 31−50 |
| Nukleáris energia előrejelzés 2060-ig | 33 000 |
Fukushima ebben a statisztikában nem szerepel.