Foltos szalamandra (Salamandra salamandra)

Source of the photo
http://zoldutak.hu/mediatar/fotoalbum/
Author of the description
Kummer Gergő

Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Ország:

Állatok (Animalia)

Törzs:

Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs:

Gerincesek (Vertebrata)

Osztály:

Kétéltűek (Amphibia)

Rend:

Farkos kétéltűek (Caudata)

Család:

Szalamandrafélék (Salamandridae)

Nem:

Salamandra

Faj:

Salamandra salamandra

Előfordulása, élőhelye:

Közép- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrikában /Algir. Marokkó/, Nyugat-Ázsiában /Kisázsia, Szíria/ fordul elő. Elsősorban 400 és 1000 méter közötti magasságban él. Hazánkban elsősorban középhegységeink nedves, lombos erdeiben, völgyeiben találkozhatunk vele. Nagyobb példányszámban figyelték meg az Északi-középhegységben, az Aggteleki-karsztban, a Börzsönyben, Bükkben, Mátrában, Cserhátban, a Zempléni-hegységben és az Alpok-alján. Tiszta vízű patakok és csermelyek környékén, elsősorban lomberdőkben él. A szalamandra előfordulása, jelenléte egyben jelzi a vizek - patakok, források - tisztaságát. Kedveli a sűrű növényzetű, mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket, valamint az öreg lomberdőket, ahol sok a kidőlt fa és farönk.

Megjelenése (morfológia):

Főbb ismertetői: teste megnyúlt, 15-20 cm hosszú, feje zömök, ellaposodó, nagy szemei kiállnak. Színe ragyogó fekete, melyet nagy, szabálytalan sárga vagy narancssárga foltok díszítenek. Törzse lapított henger alakú, bőrráncok haladnak rajta keresztbe. Rövid végtagjai vaskosak. Első lábain 4, a hátsókon 5 szabadon álló ujj van. Farka rövidebb a teste hosszánál, csaknem hengeres, végén legömbölyített. Testén s alakú hullám halad végig a fejtől a farokig. Nyakán két erősen fejlett fültőmirigy található.
Bőrének felülete mirigyes. Ezek a szalamandrin nevű alkaloidát választják ki, mely az emlősöknél izomrángást, magas vérnyomást és szapora légzést okoz. ettől a kisebb állatok elpusztulnak. Embernél a nyálkahártyát érintve gyulladást okozhat.

Táplálkozása:

A kifejlett szalamandra különféle rovarokkal, meztelen csigákkal, százlábúakkal, ászkákkal és férgekkel táplálkozik. Csak élő mozgó állatot fogyasztanak.

Szokások:

Az állatok kora tavasszal előbújnak telelőhelyükről (fagymentes természetes üregekből), ahol nemritkán csoportosan vészelik át a téli időszakot. Megfigyelése nehéz, mert napközben csak eső után, nedves időben hagyja el tanyáját, fő mozgási időszaka az éjszaka. Mozdulatai lassúak. Mindig az ellentétes oldali lábukat mozdítják, mint ahogy a testük hajlik. Kétéltűek lévén a vízben is otthonosan mozognak.
A szalamandrák bár gyakran élnek együtt fajtársaikkal, mégsem lehet azt állítani róluk, hogy társas élőlények - az egyik alig törődik a másikkal. Csupán a párzás idején keresik egymást, s miután nászukat megülték, meg is szűnik közöttük minden kapcsolat.

Szaporodás:

A párzási időszakban a hímek különösen aktívak és mozgékonyak. Minden feltűnő mozgásra reagálnak, odasietnek, ám csak odaérve a szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím vagy nőstény. Párzáskor a hím a nőstény alá mászik, majd elhelyezkedve partnerét erősen átöleli, mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani. Miután a nőstény elfogadta a hímet, a hím alsótestét kigyószerű mozgatásával elkezdi a nőstényéhez dörzsölni. Ha a nőstény kis idő után ezt megfelelő testmozgással viszonozza. A hím ezután egy ondócsomót juttat el általában közvetetten a kloákájából a nőstény kloákájába. Ez az egész folyamat 15-30 percig tart.
A nyáron megtermékenyült nőstény a következő év tavaszán - márciustól rakja le lárváit Az anyaállat ilyenkor testének alsó részét beengedi a , a vízbe s oda bocsátja a peteburoktól már megszabadult lárvákat, számuk általában 40 körüli. Ezek két pár végtaggal ,s jól fejlett , s jól fejlett bojtos kopoltyúval rendelkeznek. Színük átlátszó. testüket sötétebb foltok borítják. Fokozatosan kiterjednek, majd a sárgás foltok is előtűnnek. Jól beolvadnak a patakmeder környezetébe. Táplálékukat apró rákok, férgek alkotják. Átalakulásuk kb. 5 hónapig tart, s ősszel, szeptemberben vagy októberben hagyják el a vizet. Ha átalakulásuk nem történik meg, a tél folyamán is a vízben maradhatnak, 6,5-7 cm-re is megnőhetnek. Ivarérettségüket 4 éves korukra érik el.

Szerepe az ökoszisztémában:

A szalamandra előfordulása, jelenléte jelzi a vizek - patakok, források - tisztaságát.
Feltételezik, hogy előfordulása fátlan hegyi legelőkön és réteken, korábbi erdők helyét jelzi.

Szerepe a talajban:

Az állatok a talajban, fagymentes üregekben vészelik át a telet.
Különösképpen érzékeny a talaj szennyezésére, a mikroklíma megváltozására, így indikátor fajként tartható számon.
A talajon, illetve talajban élő puhatestűekel, rovarokkal táplálkozik elsősorban, így szerves részét képezi a táplálékláncnak. Pusztítja a növényeket károsító kis-állatokat.

Veszélyeztetettség:

Európa több országában - köztük hazánkban is - védett, természetvédelmi értéke 10.000,- Ft! Potenciális veszélyt jelent a lárvák számára a vízszennyezés, a felnőtt állatok számára pedig az ellenőrizetlen erdőirtás, amely jelentősen megváltoztatja a környezet mikroklímáját.
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.