Kopra

A kopra a kókuszdió  – a kókuszpálma (Cocos nucifera) csonthéjas termésének – kiszárított húsa, amely alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak. A név a maláj koppara szóból származik, ami szárított húst jelent.

A kókuszdiót meghámozzák és kettévágják. A kókusztejet kinyerik, majd a két fél termést kiszárítják kemencében, fűtött kamrában vagy egyszerűen a napon. Ez utóbbi jó minőséget nyújt, viszont sokkal lassabb. Átlagosan hat-nyolc kókuszdióból állítható elő egy kilogramm kopra. A kiszárított anyagból kókuszolajat préselnek, a maradékot pedig állati takarmányként hasznosítják.

A vadon növő kókuszpálmákról nagy mennyiségű koprát szüretelnek, de a hozam többsége manapság árutermelő ültetvényekről származik.

A Fülöp-szigetek legfontosabb exportcikke, egyben legfontosabb deviza bevételi forrása is. A Fülöp-szigetek mellett Indonézia és Malajzia a legnagyobb termelők.

A kókuszzsír sárgásfehér, szilárd anyag, olvadáspontja 23 °C. A nyers kókuszzsír jellegzetesen kókuszillatú; szappan-, a mosószer-, a sampon-, a műgumi- és gliceringyártásban használják. Finomítás, vagyis a szabad zsírsavak és az illatanyagok eltávolítása után a kókuszzsírt étkezési zsírként, például csemege- és főzőmargarinként hasznosítják.

A kókuszzsír táplálkozásbiológiai értéke nagy laurinsav-tartalmából (45–50%) adódik.A szűz (finomítatlan) kókuszolaj egy sor vitamint, antioxidánst és telítetlen zsírsavakat is tartalmaz, viszont  emiatt nem tartható el hosszú ideig.

A kókuszolaj trigliceridjeit alkotó zsírsavak nagy része telített zsírsav (6–20 szénatomszámig), kisebb mennyiségben olajsavat (18 szénatomszámú, egy telítetlen kötést tartalmazó zsírsav) és még kisebb mennyiségben linolsavat (18 szénatomszámú, két telítetlen kötést tartalmazó zsírsav) is tartalmaz. 

Ezek, a főként telített zsírsavak ellenállnak az oxidációnak, így a termék nem avasodik. Az avasodási hajlam még tovább csökkenthető a kókuszolaj finomításával, illetve hidrogénezésével, vagyis minden olyan zsírsavnak és egyéb könnyen oxidálható vegyületnek az eltávolításával, melyek állás során kellemetlen ízű termékekké alakulhatnak. Sajnos ezek a finomítás folyamatok az értékes tápanyagok, vitaminok, antioxidánsok nagymértékű csökkenéséhez, így a termék tápértékének csökkenéséhez  vezetnek.

A cukrász- és sütőipar olyan termékek készítéséhez használ finomított kókuszzsírt, amelyek az elkészítés után hosszabb ideig nem kerülnek fogyasztásra.