Szennyezőanyagok a levegőben

Az emberi tevékenység folytán egyre több veszélyes anyag kerül a levegőbe, mely légszennyezettséget okoz. A légszennyzettség az atmoszféra elszennyeződése toxikus vagy rádioaktív gázokkal, gőzökkel vagy szilárd szemcsés anyaggal az emberi tevékenység következtében. A légszennyzettség kockázatot jelent az emberre és az ökoszisztémára (1).

Légszennyezettségnek vagy imissziónak a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációját nevezi, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre kiülepedett mennyiségét.

Légszennyezettségi határértékek, környezetminőségi kritériumok a még elviselhető kockázatot képviselő koncentrációkat jelentik. Ezek közül ismertetünk néhányat:

• Az egészségkockázaton alapuló határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon legnagyobb mértéke, vagyis az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció a levegőben, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
• Az ökológiai határérték: a légszennyezettség azon szintje, melynek túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat, a károsodás kockázata nem elviselhető.
• Légszennyezettségi tűréshatár: a légszennyezettség emberre vonatkozó határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető.
• Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
• Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozásra van szükség (4).

Légszennyező anyag a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat (3)

Légszennyező források azok a pont és diffúz források, melyek olyan gázokat, gőzöket, illékony vagy porformájú szennyezőanyagokat bocsátanak ki, melyek jellemző módon a levegőbe kerülnek és a levegővel terjednek tovább. A légszennyező anyagok fizikai (pl. szemcseméret), és kémiai tulajdonságai (forráspont, gőznyomás, víz és gázfázis közötti megoszlási hányados, reaktivitás) egyértelműen megszabják a levegőben és a környezetben várható sorsát és terjedését.
Barótfi definíciója szerint a berendezésnek, illetőleg létesítménynek az a pontja, illetőleg felülete, amelyből, illetve amelyről légszennyező anyag kerül a levegőbe. Fajtái: helyhez kötött pont-, felületi (diffúz)-, vonal-és mozgó légszennyező forrás (2)

A légszennyezettséggel, a légszennyezés csökkentésével, illetve a szennyezett levegő kezelésével az 1950-es, 60-as években kezdtek foglalkozni, miután 1952.decemberben, a londoni szmogban egy hét alatt 4000 ember, 1953-ban 8000 ember halt meg.

A leggyakoribb légszennyező anyagok:

• Szénmonoxidok: széntartalmú anyagok elégetésekor keletkeznek, tüzelő berendezésekben, erőművekben, hulladékégetőkben, belső égésű motorokban
• Kéndioxid (SO₂): kéntartalmú tüzelő anyagok égésekor, érc kohósításakor, kénsavgyártáskor jut a levegőbe
• Nitrogénoxidok (NO, NO₂): belső égésű motorokból, kén és salétromsavgyártásból, robbanóanyagokból, rakéta üzemanyagokból keletkeznek
• llékony szerves vegyületek, oldószerek: műanyag, lakk, gyógyszeriparból, halogénezett (Cl, F) szerves anyagok: oldószerek, hűtőfolyadékok. A levegőre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint bármely olyan szerves vegyület illékonynak számít, melynek gőznyomása 293,15 Kelvin fokon 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték, vagy ennek megfelelő illékonyságú a felhasználás körülményei között. A kátránypárlatok (kreozot frakció) is illékony szerves vegyületeknek tekintendők, ha gőznyomásuk 293,15 K-on 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték.
• Policiklikus aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek, dioxinok: tüzelőanyagok el nem égetett vagy tökéletlen égésen átesett alkotórészeiből, kőolaj-feldolgozásból, vegyi gyárakból
• Porok: tüzelő berendezésekből, vegyi folyamatokból, cementgyártásból, bányászatból, mechanikai műveletekből (aprítás, csiszolás)
• Radioaktív anyagok: reaktorok bomlási termékeiből, atom és hidrogénbomba kísérletekből stb jut a levegőbe

Néhány levegőre nézve kockázatos illékony szerves vegyület (5):

A légszennyező anyagok egészségkárosító hatásai a szem, bőr és légúti irritáció vagy korrózió, a légzőszervek és vérkeringés zavarai, szervspecifikus toxicitás, elsősorban a tüdő, légcső, máj károsítása. Légszennyezőanyagok lehetnek felelősek az allergiák egy részének, rákos megbetegedések, szilikózis kialakulásáért. Egyes légszennyező anyagok nehezebbek a levegőnél, ezért a földközeli rétegben különösen veszélyesek a gyerekekre és a kisebb állatokra.

A növények is károsodhatnak a savas esőktől és a portól, valamint a talaj elsavanyodásától (savas esők), hogy egész erdők pusztulhatnak ki.

Védekezés, a légszennyezettség kockázatának csökkentése: a kibocsátás csökkentése a régi nagymértékben szennyező ipari eljárások megszüntetésével illetve módosításával és új környezetbarát technológiák kidolgozásával érhető el. A már szennyezett levegő kezelése helyben, a forrásban vagy a forráshoz minél közelebb oldható meg. A már szennyezett környezeti levegő kezelésére nincsenek technológiák. Zárt terek levegőjét légszűrőkkel vagy más levegő tisztítási technológiákkal kezelhetjük, cirkulációval kombinálva.

A légszennyezettség egyik speciális esete a levegő mikrobiológiai szennyezettsége, a levegőben lévő vírusok, baktériumok, gombák, spórák számának kockázatos megnövekedése. Ez vagy porral vagy párával kerül a levegőbe, de köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő váladékrészecskék is számtalan mikroorganizmust, köztük fertőző mikrobákat is tartalmazhat.

A dohányzás elsősorban magát a dohányzó személyt veszélyezteti, másodsorban közvetlen környezetét.

Zárt térben, szellőztetés nélkül a vegyszerek, oldószerek sokáig megmaradnak a levegőben, így az ott tartózkodó ember kitettséges még kis koncentrációk esetében is nagy lehet. vegyi üzemek és más vegyi anyagot használó munkahelyeken munkavédelmi eszközökkel, felszereléssel, szellőztetéssel csökkenthetjük a kockázatot.

Otthonainkban a háztartási vegyszerek, permetek (spray), oldószerek szintén jelenthetnek bizonyos kockázatot, elővigyázatosságra lehet szükség: szellőztetés, maszk.

A légszennyezettség manapság legtöbbet tárgyalt formája a tüzelésből származó széndioxid és az anaerob biológiai folyamatokból származó metán. E két gáz többletkoncentrációja felelős a légkörben az üvegházhatásért és a globális felmelegedésért.