Az emberi tevékenység folytán egyre több veszélyes anyag kerül a levegőbe, mely légszennyezettséget okoz. A légszennyzettség az atmoszféra elszennyeződése toxikus vagy rádioaktív gázokkal, gőzökkel vagy szilárd szemcsés anyaggal az emberi tevékenység következtében. A légszennyzettség kockázatot jelent az emberre és az ökoszisztémára (1).
Légszennyezettségnek vagy imissziónak a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációját nevezi, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre kiülepedett mennyiségét.
Légszennyezettségi határértékek, környezetminőségi kritériumok a még elviselhető kockázatot képviselő koncentrációkat jelentik. Ezek közül ismertetünk néhányat:
- Az egészségkockázaton alapuló határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon legnagyobb mértéke, vagyis az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció a levegőben, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
- Az ökológiai határérték: a légszennyezettség azon szintje, melynek túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat, a károsodás kockázata nem elviselhető.
- Légszennyezettségi tűréshatár: a légszennyezettség emberre vonatkozó határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető.
- Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
- Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozásra van szükség (4).
Légszennyező anyag a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat (3)
Légszennyező források azok a pont és diffúz források, melyek olyan gázokat, gőzöket, illékony vagy porformájú szennyezőanyagokat bocsátanak ki, melyek jellemző módon a levegőbe kerülnek és a levegővel terjednek tovább. A légszennyező anyagok fizikai (pl. szemcseméret), és kémiai tulajdonságai (forráspont, gőznyomás, víz és gázfázis közötti megoszlási hányados, reaktivitás) egyértelműen megszabják a levegőben és a környezetben várható sorsát és terjedését.
Barótfi definíciója szerint a berendezésnek, illetőleg létesítménynek az a pontja, illetőleg felülete, amelyből, illetve amelyről légszennyező anyag kerül a levegőbe. Fajtái: helyhez kötött pont-, felületi (diffúz)-, vonal-és mozgó légszennyező forrás (2)
A légszennyezettséggel, a légszennyezés csökkentésével, illetve a szennyezett levegő kezelésével az 1950-es, 60-as években kezdtek foglalkozni, miután 1952.decemberben, a londoni szmogban egy hét alatt 4000 ember, 1953-ban 8000 ember halt meg.
A leggyakoribb légszennyező anyagok:
- Szénmonoxidok: széntartalmú anyagok elégetésekor keletkeznek, tüzelő berendezésekben, erőművekben, hulladékégetőkben, belső égésű motorokban
- Kéndioxid (SO2): kéntartalmú tüzelő anyagok égésekor, érc kohósításakor, kénsavgyártáskor jut a levegőbe
- Nitrogénoxidok (NO, NO2): belső égésű motorokból, kén és salétromsavgyártásból, robbanóanyagokból, rakéta üzemanyagokból keletkeznek
- llékony szerves vegyületek, oldószerek: műanyag, lakk, gyógyszeriparból, halogénezett (Cl, F) szerves anyagok: oldószerek, hűtőfolyadékok. A levegőre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint bármely olyan szerves vegyület illékonynak számít, melynek gőznyomása 293,15 Kelvin fokon 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték, vagy ennek megfelelő illékonyságú a felhasználás körülményei között. A kátránypárlatok (kreozot frakció) is illékony szerves vegyületeknek tekintendők, ha gőznyomásuk 293,15 K-on 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték.
- Policiklikus aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek, dioxinok: tüzelőanyagok el nem égetett vagy tökéletlen égésen átesett alkotórészeiből, kőolaj-feldolgozásból, vegyi gyárakból
- Porok: tüzelő berendezésekből, vegyi folyamatokból, cementgyártásból, bányászatból, mechanikai műveletekből (aprítás, csiszolás)
- Radioaktív anyagok: reaktorok bomlási termékeiből, atom és hidrogénbomba kísérletekből stb jut a levegőbe
Néhány levegőre nézve kockázatos illékony szerves vegyület (5):
Nr. | Vegyület anyag neve | Nr. | Vegyület anyag neve |
1. | Aceton | 17. | Izo-propil-alkohol |
2. | Benzin | 18. | Kloroform |
3. | Benzol | 19. | Klór-propán |
4. | Butil-acetát | 20. | Metil-alkohol |
5. | Butil-alkohol | 21. | Metil-etil-keton |
6. | Ciklohexán | 22. | Metil-izobutil-keton |
7. | Dietil-amin | 23. | Metil-klorid |
8. | Diklór-benzol | 24. | Metilén-klorid |
9. | Diklór-etán | 25. | O-nitro-toluol |
10. | Ecetsav | 26. | Szén-tetraklorid |
11. | Etil-acetát | 27. | Sztirol |
12. | Etil-alkohol | 28. | Tetrahidrofurán |
13. | Etil-benzol | 29. | Toluol |
14. | Etilén | 30. | Triklór-etán |
15. | Etilén-glikol | 31. | Triklór-etilén |
16. | Izo-butil-alkohol | 32. | Xilol |
A légszennyező anyagok egészségkárosító hatásai a szem, bőr és légúti irritáció vagy korrózió, a légzőszervek és vérkeringés zavarai, szervspecifikus toxicitás, elsősorban a tüdő, légcső, máj károsítása. Légszennyezőanyagok lehetnek felelősek az allergiák egy részének, rákos megbetegedések, szilikózis kialakulásáért. Egyes légszennyező anyagok nehezebbek a levegőnél, ezért a földközeli rétegben különösen veszélyesek a gyerekekre és a kisebb állatokra.
A növények is károsodhatnak a savas esőktől és a portól, valamint a talaj elsavanyodásától (savas esők), hogy egész erdők pusztulhatnak ki.
Védekezés, a légszennyezettség kockázatának csökkentése: a kibocsátás csökkentése a régi nagymértékben szennyező ipari eljárások megszüntetésével illetve módosításával és új környezetbarát technológiák kidolgozásával érhető el. A már szennyezett levegő kezelése helyben, a forrásban vagy a forráshoz minél közelebb oldható meg. A már szennyezett környezeti levegő kezelésére nincsenek technológiák. Zárt terek levegőjét légszűrőkkel vagy más levegő tisztítási technológiákkal kezelhetjük, cirkulációval kombinálva.
A légszennyezettség egyik speciális esete a levegő mikrobiológiai szennyezettsége, a levegőben lévő vírusok, baktériumok, gombák, spórák számának kockázatos megnövekedése. Ez vagy porral vagy párával kerül a levegőbe, de köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő váladékrészecskék is számtalan mikroorganizmust, köztük fertőző mikrobákat is tartalmazhat.
A dohányzás elsősorban magát a dohányzó személyt veszélyezteti, másodsorban közvetlen környezetét.
Zárt térben, szellőztetés nélkül a vegyszerek, oldószerek sokáig megmaradnak a levegőben, így az ott tartózkodó ember kitettséges még kis koncentrációk esetében is nagy lehet. vegyi üzemek és más vegyi anyagot használó munkahelyeken munkavédelmi eszközökkel, felszereléssel, szellőztetéssel csökkenthetjük a kockázatot.
Otthonainkban a háztartási vegyszerek, permetek (spray), oldószerek szintén jelenthetnek bizonyos kockázatot, elővigyázatosságra lehet szükség: szellőztetés, maszk.
A légszennyezettség manapság legtöbbet tárgyalt formája a tüzelésből származó széndioxid és az anaerob biológiai folyamatokból származó metán. E két gáz többletkoncentrációja felelős a légkörben az üvegházhatásért és a globális felmelegedésért.
(1) MOKKA Lexikon, www.mokkka.hu
(2) Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
(3) 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet
(4) 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet
(5) Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000