Japán komló (Humulus japonicus)

Humulus japonicus

A japán komló a csalánvirágúak (Urticales) rendjébe, a kenderfélék (Cannabaceae) családjának komló (Humulus) nemzettségébe tartozó  lágyszárú, kétlaki, egyéves kúszónövény.

Sz‡ára tšöbbnyire el‡gazó—, akaszkod—ó li‡ánsz‡ár, amely az —óramutató— j‡ár‡ásá‡nak irá‡ny‡ába csavarodik; hosszœús‡ga 2,5-5 m. A szív alakú levelek átellenes állásúak. A levelek szí’nŸükšön ŽéléŽnkzšöldek, fon‡ákukon kissŽé hamvasak. A japá‡n komló— szá‡ra, levŽélnyele Žés a levŽélerek alapi szakasza is kapaszkod—ósző™röškt™ől Žérdes. A H. japonicus is kŽétlaki nöšvŽény, vagyis a term™ős Žs a porzós virá‡gzatok küŸlšön egyedeken fejl™ődnek ki. A n™őivarúœ egyedek term™ős vir‡ágai šösszecsapzott, tojá‡sdad, tobozszeržű ‡álfüŸzŽérbe állnak öšssze. Ez tulajdonkéŽppen barkavir‡ágzat, a koml—ók jellegzetes, lecsüŸngő, zšöld tobozká‡ja. A— n™ővir‡gzat šösszesen t’íz-tizenhat murvalevelet, illetve ugyanennyi takar—ópikkelyt Žs vir‡ágot tartalmaz. A terméŽs makkocska, amely s‡árg‡ásbarna, toj‡ásdad-göšmböšs, felfúœjt vagy lencse alakœú, nem mirigyes.

A japá‡n koml—ó Kelet-Ázsia méŽrséŽkelt Žéghajlatúœ terŸületeiről szá‡rmazik, ™őshonos Jap‡ánban, Kelet-K’ín‡ban, Vietnamban, Tajvanon, Kore‡ában Žés a szomszéŽdos szigeteken, valamint Oroszorsz‡ág t‡ávol-keleti rŽészein, az Amur Žés a Primorje folyó— mentéŽn. ƒÉszak-Amerik‡ában Žés Euró—p‡ában, ’így haz‡ánkban is töšbb mint egy Žévszá‡zada Ÿültetett d’ísznšövŽény. Bizonyos tŽérsŽégekben elvadult, meghonosodott,  šözšönnöšvŽénnyŽé v‡ált.

A jap‡án koml—ó Jap‡ánban a nagy nitrogŽén- Žs mŽésztartalmœú, folyó—menti, ‡ártŽéri terüŸleteken terhes gyomnak szá‡mí’t, mivel ott is a tá‡rsul‡ások fajszegŽényedŽésŽét idŽézi elő.™

Hazai inv‡ázi—ója helyenkŽént a termŽészetkšözeli nšövŽényzetet, kŸülöšnöšsen a foly—óvizek melléŽkŽét is veszŽélyezteti.