A szakirodalomban gyakran nem különböztetik meg a travertínókat és a tufákat annak ellenére, hogy Pentecost (1995, 2005) és Ford és Pedley (1996) szerint a mésztufa a következőképpen definiálható.
A mésztufa a travertínónál jóval porózusabb és puhább kőzet. Általában hideg (a környezet hőmérsékletétől kevésbé eltérő hőmérsékletű) vízből válik ki, gyakran mikroorganizmusok (pl. algák, ciano- és egyéb baktériumok, mohák, nagyobb növények, stb.) közreműködésével, amelyek bekérgeződése, majd későbbi lebomlása következtében gyakran porózus szerkezetű. A tufa üledékek általában olyan, mészkövekkel jellemezhető régiókban alakulnak ki, ahol a felszín alatti mészkő a víz oldott karbonát tartalmának a forrása (pl. Bükk-hegység).
A tufa elnevezés a latin „tophus” szóból származik és eredetileg a római időkben a vulkáni tufa és a laza, fehér meszes üledékek leírására egyaránt használták. Manapság a tufa elnevezést a meszes tufákra használják elsősorban, míg a vulkáni üledékeket vulkáni tufáknak nevezik.
Ford, T.H., Pedley, H.M. (1996) A review of tufa and travertine deposits of the world. – Earth-Science Reviews, 41, pp. 117-175.
Pentecost, A. (1995) The Quaternary travertine deposits of Europe and Asia. – Quaternary Science Review, 14, pp. 1005-1028.
Pentecost, A. (2005) Travertine. – Springer-Verlag. 445 p.