Növények káros hatásai, egészségre káros növények

A növények sokféleképpen gyógyíthatják vagy károsíthatják az embert. A káros hatások a növények által termelt biológiailag aktív anyagokhoz, mérgekhez, toxinokhoz vagy allergén anyagokhoz és növényi részekhez kötöttek.

Sok dísznövény egyes részei is toxikusak, így otthonunkban is lehetnek mérgező növények.

A növényi toxinok az alábbi vegyületcsoportokba tartozhatnak:

• Alkaloidok
• Aminosavak
• Glikozidok
• Furokumarinok
• Poliacetilének
• Savak
• Szaponinok
• Terpenoidok
• Toxalbuminok

A mérgező növényekről részletes ismertetőt talál az alábbi e-tanfolyamra kattintva: /etanfolyam/4763.

A legismertebb mérgező növényeket az alábbi táblázat tartalmazza (Wikipédia):

A legismertebb növényi toxinok hatóanyagok szerint csoportosítva az alábbiak

Alkaloidok

• Akonitin: külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. A szájban, torokban, a nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar a görcsös rángások következtében.
• Atropin: hatására delírium, hallucináció, szapora szívverést, a végtagokbanértágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása anticholinerg hatás.
• Citizin: hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás.
• Kelidonin: pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, görcsös rángásokat és érzészavarokat.
• Koniin: hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer ingerlés, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, konfúzió, légzés csökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be.
• Lupanin: drog. Hatása hasonló a sparteinéhez: izom-feszülést, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz.
• Protoanemonim: külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. A szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz.
• Protoveratrin A.: hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, izomgörcsök szerepelnek az általa okozott tünetek között.
• Protoveratrin B.: drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, ritmuszavart, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat.
• Szeneciomin: álmosság, izomgörcsök, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis, (májsejt elhalás), fetotoxicitás okozója lehet.
• Szolasonin: paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Májsejt elhalást és leukocytosist is okozhat.
• Szolanikapszin: drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van.
• Spartein: drog, természetes termék, izom-kontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozh
• Szkopolamin: ugyanaz a hatása, mint az atropiné.

Aminosavak

• L-Kanavarin: alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz.

Furokumarinok

• Bergapten: rákkeltő hatása ismeretes. (IARC besorolás)
• Pszoralen: (Ficusin): fotokemoterápiás alkalmazásra használják (pikkelysömör ellen), vizelet kiválasztást fokozó, DNS-szintézist károsító hatásuk miatt a rizikófaktoros anyagok közé sorolják.

Glikozidok

• Amigladin: cianogén-glikozid, így a cianid mérgezés veszélyeit rejti magában. Kis adagban hányást, szédülést, fejfájást okoz. Majd rángatózás, vérsavasság, izomgörcsök, kóma és halál következik be. Általános hatását mint sejtméreg fejti ki.
• Lanatozid (Izolanid): a mérgezés lehet akut, krónikus mérgezés. Akut mérgezésben hányinger, hányás az elsődleges tünetek. Krónikus mérgezésben néha látászavarok, fáradság, diszarritmia (digitálisz), szívizom-károsodás, infarktus léphet fel.
• Szincerotoxin: főleg az epét, vesét és a kiválasztó szerveket károsítja.

Szaponinok

• Ciklamin: drog. Természetes anyag, helyi bőrizgató, gyomor-bélgyulladást okozhat.
• Githagosid: helyileg irritáló hatású, felszívódva károsítja a vörösvértesteket. A központi idegrendszerre bénító hatást fejt ki. Könnyen felszívódik a gyomor-bélnyálkahártyán keresztül.

Toxalbuminok

• Ricin: súlyos emésztőrendszeri elváltozásokat okoz, ami főleg a nyelőcső és gyomor károsodásában nyilvánul meg. Hatása hasonló a lúgmérgezéshez. Késői hatásként máj, központi idegrendszer, vese, valamint a mellékvese károsodása figyelhető meg.
• Konkavalin-A: magzat károsodást, bőr, szem, fülizgatást, központi idegrendszeri zavart, izomelváltozásokat okozhat. Rákellenes hatással rendelkezik.

Terpenoidok

• Laktucin, lakturopikrin: keserű ízű, toxikus anyagok.
• Mezerin: bőrirritáló, erős szívméreg. Karcinogén (RTECS-Criteria), mutagén anyag (a Farkasboroszlán mérgező anyaga. A növény védett).
• Kukurbitacin: drasztikus hashajtó. Helyi izgató, bőrvörösítő, hánytató, hashajtó, központi idegrendszeri bénító. Sejtméreg.

Polieacetilének

• Cikutoxin (a gyilkos csomorika hatóanyaga): görcskeltő méreg, izgatja a nyúlt-velőt és a gerincvelőt. Helyileg bőr és nyálkahártya irritáló.
•  Kenatoxin: tiofén származék, erős méreg. Szájon át bevéve máj, vese és szívkárosodást okoz.

Savak

• Oxálsav: az oxálsav fogyasztás a Ca-al Ca-oxalátot képez. A Ca-oxaluria által okozott veseelváltozások oliguriát, anuriát, hematuriát okozhat a mérgezések után 2 nappal.
• Szincerotoxin: főleg az epét, vesét és a kiválasztó szerveket károsítja.

A legveszélyesebb növényekről, toxinjaikról részletes angol nyelvű ismertetőt talál az alábbi linkeken:

• • Abrus precatorius L. (PIM 001)
  • Aconitum napellus spp. (PIM 007)
  • Amatoxins (PIM G021)
  • Arum maculatum L. (PIM 045F, French)
  • Arum species (Group PIM G006F, French)

• • Caesalpinia gilliesii (PIM 864F, French)
  • Cannabis sativa L. (PIM 096)
  • Colchicum autumnale L. (PIM 142)
  • Conium maculatum L. (PIM 144)
  • Coriaria myrtifolia L.(PIM 148F, French)

• • Erythroxylum coca Lam (PIM 215)

• • Gloriosa superba L. (PIM 245)
  • Glycyrrhiza glabra L.(PIM 249F, French)

• • Hedera helix L. (PIM 258F, French)

• • Ilex aquifolium L. (PIM 272)

• • Jatropha curcas L. (PIM 570)
  • Jatropha gossypiifolia (PIM 643)
  • Jatropha hastata (PIM 644)
  • Jatropha macrorhiza (PIM 645)
  • Jatropha multifida (PIM 646)
  • Jatropha podagrica (PIM 647)

• • Myristica fragrans Houtt. (PIM 355)

• • Nerium oleander L.(PIM 366)
  • Nicotiana tabacum L (PIM 371)

• • Peganum harmala L. (PIM 402F, French)

• • Ricinus communis L. (PIM 471)
  • Ruta graveolens L. (PIM 475)

• • Scilla maritima L. Baker (PIM 479F, French)
  • Senecio Vulgaris L. (PIM 484)
  • Solanum nigrum L. (PIM 501)
  • Spartium junceum L. (PIM 502)

• • Thevetia peruviana (Pers.)(PIM 527)

• • Viscum album L. (PIM 562F, French)
  • Wisteria sinensis (Sims) Sweet Wisteria floribunda (Willd) DC (PIM 564)