A lemezhatárok mentén fekvő vulkánokon kívül léteznek úgynevezett lemezközi vulkánok is. Ezek, mint nevük is utal rá távol esnek az aktív peremszegélyektől, ahol a litoszféra szétszakad, illetve szubdukcióval megsemmisül. Kialakulásukat a forró pontokkal magyarázza a lemeztektonika tudománya. A forró pontok viszonylag kicsiny 10-100 km átmérőjű területek, ahol a földkéreg kissé megemelkedik mintegy dómszerűen kiduzzad. A Föld hőáramlása lényegesen erőteljesebb, mint más vidéken. E pontokon a köpenyből felfelé áramló magma lyukat éget a kőzetburokba (1), és így jön létre a vulkáni működés. A gomolyáramlások helye a legutóbbi 150-200 millió év alatt nem változott, miközben az egyes litoszféralemezek lassan elvonultak fölöttük. Így állt elő az a különös helyzet, hogy a vulkánosság tűzhányóláncot hozott létre. Az előző helyen (1 majd 2) megszűnik a vulkáni működés, de a forró pont újabbat (3) éget litoszférába.
A forró pontok vulkanizmusának legfontosabb jellemzői:
- A vulkánok láncszerűen helyezkednek el, és kőzeteik a lánc egyik végétől, ahol még ma is tart a működés, fokozatosan idősödnek.
- Lávájuk többnyire hasonlít az óceáni hátságokéhoz, bazaltos, híg kőzetolvadék.
- Működésük: "csendes" a gőzök és gázok által felszínre juttatott lávaömlések jellemzik (effúziós vulkánok). Nincs robbanásos kitörésük.
- Vulkánformái: a pajzsvulkánok. A láva egyetlen központi helyzetű kürtőn ömlik a felszínre. Széles, domborúan felmagasodó vulkán keletkezik, melynek tetején viszonylag kicsi, besüllyedt kráter vagy kaldera van. A pajzsvulkánok lávafolyások ezreiből állnak, ezek egyike sem vastag, a pajzs lejtői enyhék, 2-10.
Legismertebbek a Hawaii-szigetek vulkánjai: a Mauna Loa, Mauna Kea, Kilauea.
http://www.ngkszki.hu/seged/