Savas eső

A savas eső  egy légköri folyamat eredménye, fő oka az ipar, járművek és jóval kisebb részben vulkánkitörések által kibocsátott SO₂ és NO_x . A folyamat „kulcsszereplője” az OH- gyök, amely az ózon bomlásából származó oxigén atom és a légköri vízgőz reakciójából képződik. Ez a gyök az NO₂-vel salétromsavat, a hidroxil-gyök a vízgőz és az NO reakciójából újratermelődik, míg a SO₂-t oxidálja SO₃-dá amely kénsavvá alakul. A savak esővízzel és egyéb csapadékkal a felszínre hullnak, ahol megtámadják a fák leveleit, a talajvizet és a part menti vizeket elsavanyítják, illetve az építményekre káros korróziós hatásokat fejtenek ki. A savas esők kialakulási helyét illetően nagy szerepe van a meteorológiának is, ugyanis több száz kilométernyi távolságra is eltudja „szállítani” a szennyeződéseket, amelyek ott fejtik ki káros hatásukat. Az 1960–70-es években lettek figyelmesek az emberek a savas esők káros hatására. A németországi nagy ipari fejlettségű és környezetszennyező hatással rendelkező Ruhr-vidéknél kibocsátott káros NO_X és SO₂ gázok, az időjárás segítségével, a több száz km-re lévő skandináv félszigeten található ős fenyveseken fejtette ki roncsoló hatását.