Európa biológiai sokszínűségét számos idegen vagy nem őshonos faj fenyegeti, melyek az emberi tevékenység nyomán élőhelyüktől távol megtelepednek, majd elterjednek az egész kontinensen. Legtöbbjük potyautasként érkezik, és mit sem sejtő hordozója révén akár a Föld másik felére is eljuthat. A Biológiai sokféleségről szóló ENSZ Egyezmény a behatoló idegen fajok (özönfajok) képviselte fenyegetést nevezi meg a biológiai sokféleséget világszerte csökkentő egyik legnagyobb veszélyként.
Mióta az emberek utaznak és kereskednek, számos idegen fajt hurcolnak be távoli helyekről. Az egyre bővülő kereskedelem, az új földrészek feltárása és gyarmatosítása következtében az 1600-as években megindult az idegen fajok elterjedése is: az egyik első, Ázsiából a hajókon behurcolt idegen faj volt például a barna patkány.
Európában mintegy 10000 idegen fajt tartanak nyilván. Egyes fajokat, mint például a burgonya és a paradicsom, kifejezett céllal honosítottak, és a mai napig fontos gazdasági szerepet játszanak. Mások, az ún. „behatoló idegen fajok” avagy „özönfajok” súlyos problémákat okoznak a kertészet, a mezőgazdaság, az erdőgazdaságok kártevőiként, betegségek közvetítőiként, vagy építmények, például házak vagy gátak károsítóiként.
http://www.eea.europa.eu/hu/articles/gyilkos-csigak-es-mas-idegenek-europa-biologiai-sokfelesege-riaszto-gyorsasaggal-csokken