Növények párologtatása (transzspiráció) a szárazföldi élettel szükségképpen együttjáró folyamat. Ez a növényben felfelé irányuló vízvándorlás egyik mozgatója. Bizonyos mértékben csökkenti is a napsütötte növény hőmérsékletét. A Növények párologtatása sokkal bonyolultabb, mint a tisztán fizikai párolgás (evaporáció); különleges gázcsere-nyílások (sztómák) szabályozzák, amelyek teljes zárulásakor csak a kutikulán keresztül történik átlag tizedrésznyire csökkent transzspiráció. Az utóbbit kisebb-nagyobb mértékben a protoplazma vízkötőképessége szabályozza. Nagy vízveszteség alkalmával a tracheákban húzódó összefüggő vízfonalak révén a gyökérrendszer távolhatása is érvényesül a Növények párologtatása-nak szabályozásában. A Növények párologtatása faj, ökológiai típus, környezeti adottságok és életkor szerint különböző mértékű. Nappal a transzspirációs vízveszteség 15-250 g/óra/m2. A növények a felvett víz 98−99%-át párologtatják el, és csak 1−2%-ot építenek be szervezetükbe.
A képen: Ha a növényt zacskóval letakarjuk az elpárologtatott víz páracseppek formájában jelenik meg a zacskón.