A xilol dimetil-benzol. Három izomerje ismert: orto-, meta- és paraxilol. Édeskés illatú, illékony, gyúlékony, színtelen folyadék. A kőolaj egyik komponense, az iparban is kőolajból állítják elő. Elsősorban oldószerként használják a nyomda-, bőr- és gumiiparban, ezenkívül tisztítószer, festékek és lakkok higítószere. A xilol izomereket a műanyaggyártásban alapanyagként alkalmazzák.
A környezetbe a tartályok szivárgása, kilyukadása esetén jut. Beszivárog a talajba, talajvízbe, felszíni vizekbe, ahonnan gyorsan elpárolog, ezért ritkán fordul elő nagyobb koncentrációban. Az el nem párolgott xilolt viszonylag gyorsan lebontják a mikrobák. A levegőbe a használat során kerülhet, továbbá a kipufogógázokkal.
Belélegezve gyorsan felszívódik a tüdőből és a véráramba jut. Hasonlóan gyors a felszívódás a tápcsatornán keresztül, ha xilollal szennyezett ivóvizet vagy élelmiszert fogyasztunk. A bőrön át is felszívódik. A vérbe került xilol nagy részét (kb. 90%-át) a máj lebontja, de a maradék akkumulálódik a zsírszövetekben. Gőzeinek belégzése irritációt, látászavarokat, szédülést, émelygést okoz, nagyobb koncentrációban halálos is lehet, mert károsítja a májat, veséket, tüdőt és az idegrendszert.