A talaj mint építőanyag, a kővel és a fával együtt a legősibb építkezésre használt anyagok egyike. Jelentősége ugyanakkor nemcsak építőanyagi minőségében mutatkozik meg, hanem abban is, hogy gyakorlatilag – a vízépítési és a bányászati tevékenységek speciális körét nem számítva (mely utóbbi esetekben az alapkőzet tulajdonságai meghatározók) – az egyetlen olyan közeg, mely mindenképpen kapcsolatba kerül a mérnöki létesítményekkel. A talaj az a közeg, melyben a létesítmények „gyökereznek”, és a talajnak ebben az esetben a más hasznosítási (ld. mezőgazdasági) formáktól eltérően speciális tulajdonságai kerülnek előtérbe. A talaj az egyik legfontosabb statikai elem, melynek ismerete elengedhetetlen a mérnöki és építészeti létesítmények megvalósításához. A talajok statikai és dinamikai tulajdonságainak, terhelhetőségének, felhasználhatóságának vizsgálatával a geotechnika, a talajmechanika tudományága foglalkozik.