Levendula ( Lavandula officinalis (angustifolia))

 Lavandula officinalis (angustifolia)

Népies neve: keskenylevelű levendula, orvosi levendula, szagos levendula

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, a Földközi-tenger vidékéről származó félcserje. Lilás virága kellemes, üde, illatos. Nálunk termesztik. Alacsony, erős illatú cserje. Egyenes, lándzsás, szélükön többé-kevésbé lefelé görbülő levelei fiatalon molyhos-fehérek, később csupaszok és zöldek. Hosszú kocsányú, fürtös virágzatához széles tojásdad, kihegyezett végű, erős erezetű murvalevelek tartoznak. Sziromlevelei kékeslilák, 10-12 mm hosszúak.

A növény szaggatott, vékony álfüzérben álló virágait hasznosítják. A kellemes illatú virágokat nyílássukkor a szárakról leszedegetik, és megszárítják. Gyűjtési ideje június.

Fő hatóanyaga a nagyon kellemes illatú illóolaj (linalool, linalil-acetát), de tartalmaz még flavonoidokat, cseranyagokat, kumarinokat is.

 

Teája idegnyugtató, görcsoldó hatású, de ismert fejfájás-csillapító, fertőtlenítő hatása is. A levendulavirágokat gyakran alkalmazzák nyugtalanság, alvászavarok, idegi alapú gyomor- és bélbántalmak kezelésére. Régóta használják rovarcsípések esetén is.

Kiváló gyógyír reumás fájdalmak, idegzsába kezelésére fürdő és bedörzsölőszer formájában.

A levendulaolajat tartalmazó bőrápoló készítmények kisbabáknál is biztonsággal alkalmazhatók.

Kellemes illóolaját előszeretettel hasznosítja az illatszeripar.