A földrajztudományban az erózió tágabb értelemben a domborzat kivájását, feltagolását a folyó, a szél, a hó, a gleccser és a tenger hullámverésének pusztítását jelenti. A szakirodalom ezt a természetes körülmények között lejátszódó felszínpusztulást geológiai eróziónak nevezi, szemben az emberi beavatkozás hatására felgyorsuló eróziós folyamattal (gyorsított erózió), amely meghaladja a talajképződés ütemét. Talajtani értelemben az erózió „...azon pusztító jellegű folyamatok összegzése, amelyek hatására a talaj felső rétege vagy fokozatosan elvékonyodik, vagy gyorsan pusztul, ezáltal termékenysége leromlik, esetleg mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik.”

Source

Stefanovits P.: Talajpusztulás Magyarországon. OMMI. Budapest. 1964.

Stefanovits, P. (szerk), 1977. Talajvédelem, környezetvédelem. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 243. p.