A bioszén nagy széntartalmú, finomszemcsés, porózus anyag, amely a biomassza termokémiai bontása során keletkezik oxigénhiányos környezetben, alacsony hőmérsékleten (<700 oC) (Lehmann et al, 2009, Sohi et al, 2009). Az IBI (International Biochar Initiative) definiciója szerint, bioszénnek (biochar) nevezik a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben kizárólag talajra alkalmazott faszenet (charcoal) (Joan J. Manyà (2012).
A talajra alkalmazott bioszén porózus szerkezetének köszönhetően, javítja a talaj víztartóképességét, ugyanakkor nagy felszíni felületet biztosít (Sohi et al, 2009), javítja a talaj tápanyaghasznosítását, tápanyagtartalmának és azoknak a fizikai-kémiai folymatoknak köszönhetően, amelyek hozzájárulnak a talajban található vagy a talajba adagolt tápanyagok hasznosításához (Sohi et al, 2009).
A bioszén kulcsfontosságú tulajdonsága a biológiai és a kémiai stabilitás. Az emberi tevékenység, valamint az erdő- vagy préritüzek során keletkezett, és a talaj felszínét beborító vagy a talajba kevert bioszén vizsgálatai kimutatták, hogy a faszén olyan stabil anyag, amely elvileg évszázadokon keresztül változatlan marad (Swift, 2001; Nguyen et al, 2009). Stabilitásának köszönhetően a bioszén nemcsak javítja a talajt, hanem a talajból származó üvegházhatású gázok emisszióját is csökkenti (Sohi et al, 2009), azáltal, hogy a biomassza fotósztintézise során megköti a légköri levegőben található széndioxidot (McHenry, M. P, 2009). Tehát a bioszén talajra alkalmazásának termésnövelő és talajjavító hatása van, ugyanakkor a bioszén gyártásával hasznosulnak a biomassza hulladékok és energia termelődhet.
Az európai Bioszén Alapítvány (European Biochar Foundation) által kidolgozott rendszer szabályozza a bioszénre vonatkozó különböző elvárásokat a bioszéngyártókkal és hasznosítókkal szemben az európai bioszén tanúsítvány (European Biochar Certificate) EBC, 2012 megszerzéséhez. A szabályzat kitér a bioszén alapanyagokra, a gyártási technológiára, a bioszén tulajdonságaira és alkalmazására, stb. Az EBC, 2012 definiciója szerint a bioszén egy olyan faszén jellegű anyag, amely környezeti fenntarthatósági szempontok alapján beszerzett és feldolgozott biomassza pirolízise során, kontrollált körülmények között keletkezik és hasznosítása nem jelenti annak gyors mineralizációját CO2- termelődésével. A bioszén a biomassza pirolizációja, hőbontása során keletkezik szerves anyagok lebomlásával 350 °C - 1000 °C között, oxigénhiányos környezetben (<2%). Tehát a bioszenek jellegzetes pirolízis körülmények között termelt faszenek, amelyek termelését a környezeti fenntarthatóság, a minőség és a használat jellemzik.
Vaszita et al, (2015) Bioszenek eredettől, alapanyagtól, pirolízis-technológiától függő ismertetése, értékelése, BME tanulmány
EBC, 2012. European Biochar Certificate – Guidelines for a Sustainable Production of Biochar. European Biochar Foundation, Arbaz, Switzerland, http://www.european-biochar.org/biochar/media/doc/ebc-guidelines.pdf, Version 4.8 of 13th December 2013 (accessed on 25.11.14).
Joan J. Manyà 2012. Pyrolysis for Biochar Purposes: A Review to Establish Current Knowledge Gaps and Research Needs, Environ. Sci. Technol., 2012, 46 (15), pp 7939–7954 DOI: 10.1021/es301029g
Lehmann, J., 2007. Bio-energy in the black. Frontiers in Ecology and the Environment 5 (7), 381–387.