A talajszennyező anyagok leggyakoribb forrásai a felszín alatti tartályok és vezetékek, mindenféle ipari tevékenység, a szállítás, a közlekedés, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a mezőgazdasági területekről lefolyó víz,  a szennyezett levegőből diffúzan leülepedő por, a legális és illegális hulladéklerakatok, a városok. Azt lehet mondani, hogy szinte minden szennyezettségnek, sokszor még az illóaknak és a vízoldhatóaknak is a talaj a végső célja. 

A talaj fel van készülve a szennyezőanyagokra, a talaj egy grammjában élő egymilliárd élő sejt olyan közösséget alkot, mely genetikai adaptációs képességével és flexibilis anyagcseréjével képes a legtöbb szennyezőanyagot elbontani, hasznosítani, de legalábbis tűrni.

Tehát a talaj az a nagy sűllyesztő, mely elnyeli a szennyezőanyagokat és megszabadítja az embrt a szennyezőanyagok legnagyobb részétől, lecsökkenti azok környezeti kockázatát.  A talaj nem csak a szennyezőanyagokkal kapcsolatban tölti be ezt az átalakító szerepet, hanem minden holt szerves anyaggal kapcsolataban, a talaj az a hely ahol az elhalt élőlények elemeikre bomolva ismét felhasználható anyaggá válnak, bekerülnek a födi elemkörforgalmakba.

Sajnos az ember nem becsüli a  talajnak ezt az adományát, képes még ezt a rendkívűl alkalmazkodó környezeti elemet is tönkretenni. Még kevesen ismerik fel és el a talajok környezeti szerepét, az egyetlen elismert érték, amit hozzá kötnek a mezőgazdasági (és erdészeti) termelés.

A kép a budapesti pakuratavaknál készült.