A talajszennyezettség veszélyezteti a talajmikroorganizmusokat, a talajlakó állatokat, a növényeket és a talajt használó embert.

A mikroorganizmusok fajeloszlása, diverzitása igazodik a szennyezőanyaghoz: egyesek megtanulják hasznosítani, tűrni, és lesznek, melyek háttérbe szorulnak vagy kipusztulnak. Tehát megváltozik diverzitásuk, súlyos szennyezettségnél nagymértékben lecsökken a fajok száma.

A talajlakó állatok mikroorganizmusokra és növényekre alapozó hosszú és bonyolult táplálkozási hálóba szerveződve élnek a talajban. A szennyezettség hatására kipusztuló vagy visszaszoruló érzékeny fajok a táplálékláncokban ráépülő összes organizmust befolyásolják.

A növények a tápláléklánc legalján állva minden káros hatást közvetítenek a fölöttük állók felé. Fajeloszlásuk megváltozása, egyes fajok kipusztulása, a növényekben felgyűlő szennyezőanyagok befolyásolják a tápláléklánc (háló) többi tagját is. Szennyezett talajból a növények felveszik, gyakran koncentrálják a szennyezőanyagokat, így  a növényevő állatok és az ember táplálékként elfogyasztott növényekkel együtt a szennyezőanyagot is beviszi szervezetébe.

Az embert nem csak a táplálékként elfogyasztott növényeken és állatokon keresztül veszélyezteti a szennyezett talaj, de a talajhasználattól függően ezer más módon is: a sportoló beszívja a porát, a mezőgazdasági munkás bőrére rakodó porból felszívódnak a toxikus anyagok, a kisgyerek megeszi a talajt.

A legnagyobb kockázatot  a felszín alatti vízbázisoknak, vagyis azoknak a vizeknek a talajon keresztül történő elszennyeződése okozza, melyből az ivóvizünket nyerjük.