Földrengés, cunami, radioaktivitás, 2011, Japán

Japánt hatalmas erejű földrengés rázta meg 2011. március 11-én, mely egy kb. 8 méter magasságú cunamit gerjesztett a szigetország északi részén.  A hatalmas hullámok városokat semmisítettek meg és mezőgazdasági területeket taroltak le, elsöpörtek hajókat, autókat, házakat. Az USA Geológiai Intézete az eredetileg 8.9-es erősségű földrengést 9.0 értékűre módosította a műholdfelvételek értékelését követően, mely Japán történelmének legnagyobbika volt.

Március 25-én 9 800 halottat azonosítottak és 17 000 embert eltűntként tartanak számon.

A földrengés következményeképpen újabb tragédia sújtotta az országot:  a nukleáris katasztrófa Tokió mellett, Fukushimában. Március 12-én, 26 órával a földrengést követően robbanás következett be az 1. számú reaktorban. Egy épület összedőlt és tönkrement a reaktor hűtőrendszere, megszűnt az elektromos energiaellátás, mindez nukleáris katasztrófával fenyegetett. Vasárnapra be is következett a legrosszabb, két újabb robbanás, ezzel már 4 reaktor sérült. 200 000 embert evakuáltak a reaktorok 20 km-es körzetében. A robbanások és a  közben kiütött tűz radioaktivitást juttattak a levegőbe. Ez érintette a mezőgazdasági területeket és az ott termesztett növényeket is, valamint a környező városok, köztük Tokió természetes ivóvíz-forrásait.

A kormány felhívta a lakosság figyelmét, hogy azok, akik nem hagyták el a területet (mintegy 100 000 ember), maradjanak lakásaikban, ne szellőztessenek, ne igyanak csapvizet és ne fogyasszanak a helyben termesztett növényekből. A média folyamatosan tanácsokat ad, szakértők, tudósok magyarázzák a teendőket és azok okait, a zöldségek megmosását, meghámozásának módját, és igyekeznek segítséget, objektív infromációt nyújtani az emberek döntéseihez, mind a rövid, mind pedig a hosszútávú kockázatokról. Többnyire csernobili tapasztalatokra hivatkoznak.

Közben a sérült reaktorokban sikerült helyreállítani az áramellátást és beindítani a hűtőrendszert. Az ezen dolgozó munkások közül öten meghaltak, többen megsérültek, kórházban ápolják őket.

Tízezrek váltak hajléktalanná, tornatermekben, iskolákban várják sorsuk alakulását, ruha és személyes holmik nélkül. Sokak átmenetileg rokonokhoz költöztek vagy másutt béreltek lakást.

Egyes helyeken, például izoláltabb szigeteken élelmiszer- és vízhiány lépett fel, közlekedés és orvosi ellátás egyáltalán nincs. A feltételesen lakható területeken a legrosszabb a helyzet, mert onnan, aki teheti és mozgékony, elmenekült, a kórházak személyzete is, így a betegek ellátatlanul maradtak, és eszközök vagy gyógyszerek és a szakellátás hiánya miatt haltak meg.

Közben Tokió ivóvízellátása is veszélybe került, mert határérték feletti radioaktivitást mértek a város ivóvizében. Később javult a helyzet, de a csecsemőknek és a szoptatós anyáknak továbbra is palackos ásványvizet kell fogyasztaniuk.

Szakértők azt tárgyalják a médiában, hogy melyik kockázatosabb az emberi egészségre: megmaradni a veszélyt jelentő sugárzási szint mellett a családi fészekben, megpróbálva a minimumra csökkenteni a kitettséget, vagy hajléktalanul a stressztől és az alkoholizmustól menni tönkre.

Sokkoló műholdas videofelvételt láthatunk a cunamiról, ha ide klikkelünk.