Az ember nagymértékben hasonlít a sertésre, amint azt a modern géntechnikák segítségével végzett genetikai vizsgálatok igazolták: 98%-ban azonosak a génjeink.
A sertés szívbillentyűjét a hagyományos szívsebészet már évtizedek óta alkalmazza sikerrel, tönkrement, működésképtelen emberi szívbillentyűk helyettesítésére.
A transzgénikus állatok előállítása új lehetőséget nyitott emberi szervek sertésből való pótlására. Ennek két alapvető feltétele van:
1. A sertés szerv vagy szövet ne lökődjék ki az emberi szervezetből, az emberi szervezet ne érezze idegennek, ne reagáljon olyan immunválasszal, mely az idegen szerv (szövet) elpusztításához vezet. Ezt a kutatók azoknak a géneknek a kilövésével (inaktiválásával) igyekeznek elérni, melyek termékei a sejtek felszínén szinte provokálják az emberi immunrendszert idegenségükkel (sertés eredet) kiváltva az immunválaszt az emberben. Ezeket a "sertésségért" felelős géneket inaktíválják az emberi pótszerveket növesztő, úgynevezett humanizált sertésekben.
2. A másik feltétel, hogy az emberbe átültetett szervek ne hordozzanak kórokozókat, pl. lassú retrovírusokat, melyek jelenléte nem is vizsgálható, mert csak hosszútávon jelentkezik a hatásuk. Főként az európai szabályozásban veszi ezt nagyon szigorúan, emiatt Európában nem nagyon van mód ilyesmivel kísérletezni. Amerika és főként Kína jár elöl ezekben a kutatásokban.
3. Az etikai problémák a sertés esetében kevéssé súlyosak, hiszen a sertést egy jó szalonnáért is képesek vagyunk leölni, így a donorként leölés sokkal nemesebb célja, nem vált ki az emberek többségéből különösebb ellenérzést. Hogy emberek tízezrein lehetne segíteni, hogy a saját szerveiket olcsón kínáló szerencsétlen éhezőkön élősködő szervkereskedők, és a szerveket élő fiatalokból elrabló bűnözők tevékenysége visszaszorulna, már önmagában is elegendő indok lehetne.
Mi valósult már meg? Amerikában kísérleteikben már alkalmaztak sertésből származó agyidegeket, amit Parkinson-kóros emberek agyába ültettek be sikerrel. A terápia lényege, hogy ezek a beültetett sejtek dopamint termelnek, azt a szabályozó fehérjét, melyet a Parkinson-kóros betegek idegsejtjei nem képesek termelni.
Humanizált sertésszív-átültetéses kísérleteknél még nem jutottak el az emberig, de emberszabású majmokkal már kísérleteznek.