Műholdradar interferometria (InSAR)

Az InSAR, a műholdradar interferometria (Synthetic Aperture Radar Interferometry) az egyik legújabb mozgásvizsgálati technika, amely a geodézia mellett a geofizika és geológia terén is rendkívül ígéretes.

A módszer két radarkép (differenciális, DInSAR) illetve sok radarfelvétel pontjai (állandó szórópontú, PSInSAR, IPTA, CTM stb.) közötti fázisdifferencia okozta interferenciát állítja elő. Ezzel példa nélküli felbontásban (akár 500-1000 pont/km2) és nagy pontossággal (0,1-0,2 mm/év) lehet akár vertikális sebességet is eghatározni, további megfigyeléseket végezni és leképezni a földfelszín változásait.

Óriási előnye ezen felül, hogy az észlelések 1992-ig visszamenőleg rendelkezésre állnak, így a technika egyedülállóan a múltba lát, hiszen minden más esetben a nulladik epochájú mérés után meg kell várni ameddig az elmozdulás mértéke kimutathatóvá válik. A technika igen hatékony, nincs szükség terepi munkára, nincs szükség ponttelepítésre, hálózatépítésre, karbantartásra, nincs szükség engedély kérésre, nincs szükség műszerre, helyi mérésekre mint más módszerek esetében. A vertikális pontossága, a felbontása, vizsgálható pontok száma felülmúl bármi más technikát, ráadásul ott alkalmazható jól (városok, beépített tertületek), ahol más technikák csak korlátozottan.

Az InSAR technika hazai bevezetését és alkalmazásainak előkészítését a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (FÖMI-KGO) kezdeményezte 2000-ben és végzi a mai napig. Az első lépéseket a Magyar Űrkutatási Iroda támogatta, jelenleg a technika hazai infrastruktúrájának kiépítése, alkalmazása és validációja az Európai Űrügynökség (ESA) CAT-1 és ESA PECS projektek és az EU-ESA GMES Terrafirma Program keretében zajlik. A Magyar Tudományos Akadémia BME és FÖMI-KGO által közösen indított kutatócsoportja keretében pedig az InSAR technikával további tudományos vizsgálatokat folytatunk.

Alkalmazhatóság

° Különböző építmények és környezetének mozgása, stabilitás-vizsgálata

° Emberi tevékenységek: bányászat, vízkivétel, olajkitermelés okozta felszínmozgás

° Feltöltött területek, felszín alatti üregek miatti talaj instabilitás okozta természeti kockázatok

° Földkéreg tektonikus mozgását, földcsuszamlásokat, illetve szeizmikus mozgások

° Bizonyos országokban a gleccserek, vulkánok mozgása

Ezzel a technikával elemezték az ajkai 10. számú vörösiszaptározó átszakadt gátját, illetve az egész tározót 2003-tól visszamenőleg és kimérték, hogy a tározó átszakadt sarka évek óta süllyedt. Ez a pont mutatta a legnagyobb mértékű süllyedést mintegy évi 10-12 mm-t.

Sajnálatos, hogy ezek az adatok csak utólagos kutatás céljára váltak ingyen hozzáférhetővé.