A meg nem újuló források elhasználása: ásványkincsek

A nagyítható képen a Föld ásványkincseinek előrejelezhető kifogyását láthatjuk (1).

Kétféle feltételezéssel élnek a prognózist készítők: 1. a fogyasztás azonos a maival és 2. a fogyasztás a mai amerikai fogyasztás felére emelkedik a Földön átalgosan. Utóbbi érték lényegesen magasabb, mint a mai földi átlag.

Az adatok igen elgondokodtatóak! A cinkkészlet például 46 évre elég a mai fogyasztás mellett és csak 36 évre USA/2 fogyasztás mellett.  Az ezüst 29/9 évre, az ón 40/17 és az uránium 59/19, a réz 61/38 évre elegendő.  

Az elektronikai iparban használt fémeket (gallium, hafnium, rhodium, germánium) úgy pazaroljuk, hogy adatunk sincs a Földön redelkezésre álló mennyiségükről.

A még fel nem mért ritkaföldfémek 37%-a Kínában taláható ásványkincs formájában, és a világ ritkaföldfém felhasználásának 97%-át Kína termeli (2).

Az újrahasználat az ólomnál a legjobb, 70% körül, a többi fémnél nem éri el a 40%-ot. Egy sor fémet össze lehetne gyűjteni sé visszaforgatni, de ez sem történik jó hatásfokkal. Más fémek, mint például a belsőégésű motork kipufogógázának tisztításához beépített katalizátorokban lévő platina foymaatosan szétszóródik (távozik a katalizátoros autókból) és maximum az utca poréból lehetne visszavarázsolni. Angol kutatók próbálkoztak az utcasöprókocsik tartályaiban összegyűjtött por feldolgozásával (3).