Skip to main content

Keskenylevelû ezüstfa (Elaeagnus angustifolia L.)

Source of the photo
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Keskenylevelu_ezustfa.jpg&filetimestamp=20090217195834
Author of the description
Tolner Mária

Elaeagnus angustifolia L.

A keskenylevelû ezüstfa (ezüstfűz vagy olajfűz) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjának Elaeagnus nemzetségébe tartozó faj.

Ágai tövisesek, a hajtások, levelek és a termése ezüstös csillámszőrökkel borított. Nagy tűrőképességű faj, amely rossz talajokon, például szikeseken, városi körülmények között parkokban is tenyészik.

Kezdetben gyors növekedésű, nagy bokor, ami idővel 5-15 méter magas, gyakran ferde törzsű fává nő. Kérge sötétbarna, puha, rostosan felrepedező, hosszú lemezekben leváló. A fiatal hajtások ezüstösek, az idősebb hajtások kopaszak, fényesek zöldesbarnák, majd vörösesbarnák. A hosszú hajtások rügyei tojásdadok, tompa csúcsúak, a rövid hajtások rügyei aprók, kevés pikkelyűek. Levelei lándzsásak, ék vállúak, tompa csúcsúak, ép szélűek, felül zöldek, alul ezüstfehérek. Májusban nyíló illatos, sárgás virágai a törpe hajtások levélhónaljaiban 1-3-asával nyílnak. Termése ezüstös, majd idővel kissé megbarnuló, lisztes húsú ehető csontár, melyen 8 hosszanti sáv található. A termés érés után a fán marad, a madarak (pl. a fenyőrigó) a téli hónapokban szívesen fogyasztják, magjait (az emésztőrendszerükön áthaladva) sokfelé elhullatják.

Hazája a Földközi-tenger környékétől Mongóliáig terjed. Ázsia meleg kontinent‡ális terüŸletein honos, tipikus tur‡áni fl—óraelem. Legnagyobb mennyiségben a Kaszpi-mŽélyföldšön, az Aral-t—ó Žs a Balhas-t—ó tŽérsŽégŽében fordul el™, ahol a homoki féŽlsivatagok v’ízfolyá‡sait k’ísŽér™ő vegetá‡ció— jellemző™ nšövŽénye. Magyarországon parkokba, erdősávokba korábban tömegesen ültették. Erősen fényigényes, egyébként jóformán mindent kibír: a sovány, száraz, homokos vagy köves talajt, az erős sziket, a szennyezett levegőt. A keskenylevelžű ezŸsütfa egy nitrogéŽnköštő™ sug‡árgombafajjal, a Frankia elaeagnival Žél szimbi—zisban. Az egyŸüttéŽlŽésnek kšöszšönhető™en a keskenylevelű ezüŸstfa nitrogŽénben szegéŽny talajokon is kéŽpes megŽélni.

Drogja alkaloidát (Elaeagnin) tartalmaz. A termésben fenol-karbonsavak (4-hidroxi-benzoesav, ká‡vŽésav, ferulasav, benzoesav, protokatechinsav, van’íliasav, 4-hidroxi-fahŽéjsav), barna festékanyag és olaj találhatók.

A néŽpi gy—ógy‡ászatban a levelŽet Žés vir‡ág‡ot diuretikus Žés antipiretikus hatá‡sa miatt haszn‡lják, a termŽésŽt tŽélen Žétv‡ágygerjesztő™kéŽnt, el™ŽőételkŽént fogyasztj‡ák. Az ezŸüstfa termŽéskivonatá‡nak bizony’ítottan gyomornyá‡lkah‡árty‡át vŽéd™ő hatása is van.

Magas vérnyomás elleni tea készül a leveleiből, langyos vízben 6-8 órán keresztül történő áztatással.

Síkvidéki területeinken erősen terjedő, inváziós faj. Nemzeti parkjainkban  gyökeresen megváltoztatja az élőhelyeket, és számos ritka és védett növényfajt veszélyeztet, ezért visszaszorítására komoly erőfeszítések folynak.

 

Source of description

http://hu.wikipedia.org/wiki/Keskenylevel%C5%B1_ez%C3%BCstfa

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON - ÖZÖNNÖVÉNYEK II. Szerk: Dr. Botta-Dukát Zoltán Žés DR. Mihály Botond, Budapest, 2006. ISBN 963 87073 2 1