Poecilia reticulata

Tesztorganizmus neve

Latin név

Poecilia reticulata

Magyar név

Szivárványos guppi

Angol név

Rainbow guppy

Rendszertani besorolás [1]

-          ország

Animalia (Állatok)

-          törzs

Chordata (Gerinchúrosok)

-          osztály

Osteichthyes (Csontos halak)

-          rend

Cyprinodontiformes (Fogaspontyalakúak)

-          család

Poeciliidae (Elevenszülő fogaspontyfélék)

-          nemzetség/nem

Poecilia

-          faj

P.reticulata

Tesztorganizmus jellemzői

Élőhely

Nagyon változó, többnyire édesvízben, a nyugodt zónákban, ahol sok a vízinövény [2]

Fontosabb külső jegyek

A nőstények 4-5 cm hosszúak, általában jellegtelen szürkés színezetűek. A hímek tarkák, 3-4 cm hosszúak, farkúszójuk élénk színű. Rengeteg színváltozatban kaphatóak a kereskedelemben, a leggyakoribb színvariációk: piros, kék, sárga, fekete, leopárdtarka és "kobramintás".

Táplálkozás

Mindenevők, apró ízeltlábúakat, férgeket, elpusztult élőlények korhadékát és algabevonatokat is fogyasztanak [3]

Szaporodás

Fogságban egész évben, elevenszülők [2]

Egyéb fontosabb jellemzők

Az egyik legszívósabb, legkönnyebben tartható trópusi halfajta.

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

Igen

Szabvány típusa, száma

MSZ 21978-3:1986; OECD 203

Nem szabványos tesztmódszerek

-

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása

Tenyésztés és fenntartás laboratóriumi körülmények között, 20-25^oC hőmérsékleten.

A nem saját tenyésztésű teszthalak esetén felhasználás előtt akklimatizálódás biztosítása.

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Előnevelt, 4-6 hetes, legalább 2 cm hosszúságú, (kb. 0,2-0,4 g tömegű), fele-fele arányban a hím és nőstények száma [5]

Tesztorganizmus érzékenysége

változó

Tesztmódszer alkalmassága

A tesztmódszerrel a folyékony hulladékok-, és a szilárd hulladékokból készített hulladék kivonatok mérgező képességét határozzuk meg halakra. [4]

Tesztelés elve

Laboratóriumi körülmények között tenyésztett, előnevelt, szivárványos guppit (Poecilia reticula) veszélyes hulladékok mérgező hatásának tesszük ki, majd a halak pusztulását százalékban fejezzük ki.[5]

Tesztmódszer leírása

A folyékony hulladékból, illetve a hulladékkivonatból hígítóvízzel 2-, 3-, 5-, 7-szeres; 20-,30-, 50-, 70-szeres; 200-, 300-, 500-, 700-szoros és 10-, 100-, 1000-szeres párhuzamos hígításokat készítünk. Tesztelési hőmérséklet: a használt fajtáknak megfelelő, de minden esetben ± 1 °C-on belül.

OECD alapján koncentrációnként legalább 7 egyed használata. [5] [6]

Mérési végpontok

A vizsgálat végpontja a halak pusztulásának százalékban kifejezett értéke. A látható rendellenességek megfigyelése, feljegyzése [4] [6]

Vizsgálati végpontok

H%, LC₅₀ értékek. A közepes tűrés határának

(dil. TL_m48^h- hígítási érték) meghatározása grafikus ábrázolással.[5]

Méréshez szükséges műszerek

Akváriumok, üvegkádak, hőmérő, akváriumlevegőztető készülék, pH mérő, higítóvíz. [5]

Tesztek időigénye

48-96 óra

Egyéb

Megjegyzések

A teszt megkezdése előtt 24-48 órával a halak táplálását be kell szüntetni, továbbá a kísérlet során elpusztult egyedeket azonnal el kell távolítani.

A tesztelést hígítatlan hulladékkivonattal, illetve folyékony hulladékkal, továbbá veszélyes hulladékot nem tartalmazó hígítóvízzel minden esetben el kell végezni. [5]