Astaxantin

Szinonim elnevezések:

• 3,3'-dihydroxy-ß-carotene-4,4'-dione;
• Astaxanthin;
• β-Carotene-4,4'-dione, 3,3'-dihydroxy-, all-trans- 8CI);
• Astaxanthin, all-trans-;
• trans-Astaxanthin

Adatbázisok:

• CAS szám 472-61-7 Yes
• PubChem 5281224
• ChemSpider 4444636 Yes

Fizikai-kémiai jellemzők:

• Képlet C₄₀H₅₂O₄
• Moltömeg 596.84 g mol−1
• Megjelenési forma: vörös por
• Sűrűség 1.071 g/mL [2]
• Olvadáspont: 216 °C, 489 K, 421 °F ([2])
• Forráspont: 74 °C, 1047 K, 1425 °F ([2])
• Oldhatóság: 30 g/L in DCM; 10 g/L in CHCl3; 0.5 g/L in DMSO; 0.2 g/L in acetone

Védi a szemet, a bőrt a szabad gyökök és a káros UV sugárzással szemben. Gátolja a krónikus (pl. daganatos) és autoimmun betegségek kialakulását. Védi a DNS-t. Az astaxanthin a legerősebb antioxidáns. Az astaxanthin antioxidáns hatása 500-szorosa az E vitaminénak.

Az alábbi természetes forrásokból állítják elő:

• Euphausia pacifica (csendes óceáni krill)
• Euphausia superba (antarktiszi krill)
• Haematococcus pluvialis (mikroalga)
• Pandalus borealis (sarki garnéla)
• Xanthophyllomyces dendrorhous, korábban Phaffia rhodozyma (élesztőgomba).

A szintetikusan előállított változat több sztereoizomert tartalmaz együtt, melynek biológiai aktivitása és egészségre gyakorolt pozitív hatása nem hasonlítható a csupán transz módosulatéhoz, melyet  táplálékkiegészítőként és gyógyhatású szerként alkalmazunk és természetes forrásokból nyerhetünk.

A különféle források az alábbi koncentrációtartományban tartalmazzák az astaxantin (ppm):

• Lazacfélék  ~ 5
• Plankton    ~ 60
• Krillek       ~ 120
• Sarki garnéla     ~ 1,200
• Phaffia élesztő ~ 10,000
• Haematococcus pluvialis (alga) ~ 40,000

A Haematococcus pluvialis algából kivont astaxantin egyedi molekuláris szerkezetének köszönhető nagyon erős antioxidáns tulajdonsága. Molekulája hasonló a β-karotinhoz, de az apró különbségek a szerkezetében, óriási különbséget jelentenek a biológiai hatásukban.

Tudományosan bizonyított az astaxantin egészségjavító hatása az alábbi betegségekben:

• Öregkori makula degeneráció, AMD (gátolja a hályogok kialakulását)
• Alzheimer-és Parkinson-kór (neurodegeneratív betegségek javítása)
• Koleszterin (akadályozza az LDL koleszterin oxidációját, védelem a szív és agyi katasztrófákkal szemben)
• Gyulladásos, krónikus vírusos és autoimmun betegségek (védi a DNS-t)
• Dyspepsia (megszünteti a gyomorégést, a puffadást, émelygést, hányingert, hányást)
• Férfi meddőség (termékenység javítása, mert védi a spermium DNS-ét és mozgékonyságát)
• Izomműködés (eltávolítja az izmokból a szabad gyököket)
• Káros UV sugárzások (UVA és UVB szűrő hatás)
• Szívritmus zavarok (szívritmus normalizálás)
• Magasvérnyomás csökkentő
• Stressz (segíti a stressz feldolgozását)
• Daganatos betegségek (meggátolja bizonyos daganatok kialakulását)
• Stroke (oxigénhiányos állapot kezelése)

Az astaxantin a jelenleg is folyó kutatások szerint az alábbi tulajdonságokkal bír:

• Erős antioxidáns, védi a szemet, a bőrt a szabad gyökök és a káros UV-sugárzással szemben. Megakadályozza a szürke- és a zöldhályog kialakulását és javítja a távollátást illetve segíti az éleslátást. Kísérletek igazolják az astaxantin melanomás bőrelváltozások szerkezetének a megváltoztatását és visszafordítását.
• Gátolja a krónikus és auto-immun betegségek kialakulását, azáltal, hogy stimulálja az antitestek termelődését és működést.
• Humán vizsgálatokban a köldökvér (őssejt) mintákban fokozza az immunglobulin képződést.
• Gátolja a cukorbetegséggel összefüggő szövődmények (látáskárosodás, idegrendszeri ártalmak, diabéteszes nefropátia) kifejlődését, antioxidáns hatása révén.
• Akadályozza az LDL-koleszterin oxidációját – érelmeszesedést, rögképződést –, védelmet nyújt a szív és agyi katasztrófákkal szemben. Idegvédő hatása van a központi idegrendszerre és idegvégződésekre.
• Sejthártya védő hatása van, főleg a sejtmembránoknál.
• Májvédő hatású, ezért méregtelenítéskor feltétlenül ajánlott.
• Állatkísérletekben hatékonyan csökkentette az emésztési zavar, a gyomorhurut, az emésztőrendszeri gyulladások (Chron-betegség) és fekélyek kialakulását még Helicobacter pylori jelenléte esetében is, mert ez a baktérium nagyon érzékeny az astaxantinra.
• Az astaxantin semlegesíti a szabad gyököket és megakadályozza az izom károsodását, az izmok leépülését illetve gyorsítja az izmok regenerációját.

6 mg/nap mennyiségben biztonságosan adható egy felnőttnek.

A szervezetet segíti a szabadgyökök ellen harcban, ezzel megelőzhető a szabadgyökök megnövekedett mennyiségével összefüggő betegségek kialakulása.

A szervezet normális anyagcseréje során oxidatív molekulák keletkeznek, ezek a szabadgyökök (negatív töltésű ionok) amelyek szükségesek az életfolyamatok fenntartásához.

Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat.  A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabadgyököket képes semlegesíteni is. Ha a kelleténél több szabadgyök kerül a szervezetünkbe, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul, és a szabadgyökök pusztítása már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is.

Ha túl sok a szabadgyök a szervezetben, nagy reakcióképességükből kifolyólag veszélyesekké válnak, mivel képesek reakcióba lépni különböző sejt összetevőkkel, mint pl. fehérjékkel, zsírnemű molekulákkal, szénhidrátokkal és a DNS–sel. A szabad gyökök atomszerkezetüknél fogva elrabolják más atomok elektronjait. Ez oxidatív sérüléshez vezethet, ami sejtpusztító hatású fehérje és a lipid oxidációt eredményez, valamint sérülést idéz elő a DNS-ben. Ezt a szervezet elleni állandó szabadgyök támadást általánosan oxidatív stressznek nevezzük. Ilyen sejtsérülések következtében több különböző betegség alakulhat ki, mint pl. a szem ideghártyájának nem gyulladásos bántalma, daganatos kórfolyamatok kifejlődése, érelmeszesedés és Alzheimer kór. Néhány tudós szerint a szervezet öregedési folyamatai hátterében szerepet játszanak a szabad gyökök. Az emberi szervezet annak érdekében, hogy szabályozni és csökkenteni tudja az oxidációt, megtermeli a saját antioxidánsait. Sok esetben azonban, ezek nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak.

Az antioxidáns egy olyan molekula, amely képes eltávolítani a szabad gyököket a szervezetből, vagy úgy, hogy reakcióba lép velük, és ezáltal más, ártalmatlan vegyületekké alakítja át őket, vagy úgy, hogy megakadályozza az oxidációs reakciót.

Azoknál az embereknél, akik nagyobb koncentrációban fogyasztanak karotinoidokat (a közel 600 karotin közül a legismertebb a béta-karotin), kisebb a kockázata a krónikus betegségek kialakulásának, úgy mint szív-és érrendszeri megbetegedések, szürke hályog, makula degeneráció és néhány rák típus kifejlődése.