A nyárfás öntöző telepek célja, hogy a fizikai-kémiai és/vagy biológiai tisztítási fokozatok által ki nem szűrt, illetve le nem bontott szerves szennyezőanyagokat a telepített növényzet tápanyagként hasznosítva eltávolítsa a tisztított szennyvízből. A telepített fiatal faállomány jól alkalmazkodik, s esetenként kifejezetten meghálálja az ily módon kijutatott, fejlődéséhez szükséges tápanyag- és vízmennyiséget. A szennyvizeknek a talajban történő elhelyezésekor a talaj természetes öntisztuló képességét is kihasználjuk. Az öntisztulási folyamat végtermékei különböző szervetlen sók és a humusz. A szennyvíz kezelés a gyökérzónában történik, összetett folyamatok eredményeképpen. A talajmikroorganizmusok és a növények gyökérzetének környezetében (rhizoszféra) élő mikroorganizmusok minerali-zálják, vagyis szervetlen anyagokká alakítják a szerves szennyezőanyagokat. A növények gyökereikkel felszívják ezeket a szervetlen ionokat és beépítik szervezetükbe. A növényi gyökerek a velük együtt élő mikroorganizmusokkal aktív szűrő hatást is kifejtenek, mely a bonthatatlan, növényi tápanyagként nem hasznosítható vegyületeket és elemeket megkötik, kiszűrik a szennyvízből. Ezek a kiszűrt anyagok, például toxikus féme felhalmozódhatnak a talajban, ezt ellenőrizni kell.
A képen látható nyárfás öntözőterületre baromfivágásból származó ipari szennyvizek, valamint az üzem szociális szennyvizei mechanikai-fizikai-kémiai előtisztítást követően kerülnek ki, ahol az előtisztított szennyvíz talajbiológiai utótisztítása megvalósul.