Az Aspergillus nemzetség fajai az Ascomicotákhoz tartoznak, fonalas gombák (penészgombák). Nevüket onnan kapták, hogy a mikroszkóp alatt látszó konídium, vagyis spóratartó képlet, a külsö felületükön gyöngyszerűen sorjázó konidiospórák (exospórák) mikroszkópos látványa miatt szenteltvíz-szóróra emlékeztet, amit aspergillumnak neveznek latinul. A képen az Aspergillus flavus fonalai és a konídiumok mikroszkópos képe látható.
Az Aspergillus nemzetség tagjai aerob fonalas gombák, valódi micéliumaik vannak, melynek sejtjei egymástól sejtfallal elkülönülnek. A micélium vékony szálai a táptalaj vagy a penészes étel felületén kúsznak, a konídiumokat tartó légmicéliumok viszont a vízszintesen növő micéliumtömegre merőlegesen, abból kiemelkedve felfele nőnek, így a konidiospórákat a szél könnyedén elszállítja olyan helyre, ahol nedvesség és tápanyag is van, ahol a spórák kicsírázhatnak.
Az Aspergillus nemzetségbe tartozó fonalas gombáknak nagy a szénhidrát igénye, jól bontják a cukrokat, a keményítőt. Egyik legismertebb faja az Aspergillus oryzae, mely a rizskeményítőből cukrot majd alkoholt készít (sake), valamint az erjesztett szójatermékek így a mizo és tofu előállításában is jeleskedik. Az Aspergillus niger a citromsav és az oxálsav ipari előállításában játszik szerepet.
Patogén fajuk az Aspergillus fumigatus, mely tüdőgyulladást, az arcüreggyulladást és a teljes testre kiterjedő fertőzést is okozhat, az okozott betegségek összefoglaló neve: aspergillosis.
Az Aspergillus flavus a gabonák és a kukorica tárolásakor fellépő veszélyes termény-fertőzésért felelős.