Az ásványolajok tartalmaznak kéntartalmú vegyületeket, melyek a párlatokba is átkerülnek (néhány ezer mg/kg koncentrációban). Jelenleg az Európai Unióban, így hazánkban is a dízelgázolajok legfeljebb kéntartalmát 10 mg/kg-ra korlátozták. A gázolaj (dízelolaj) kéntartalmú vegyületei, elsősorban a tiofén, benzotiofén és metil-benzotiofének, kisebb koncentrációban szulfidok és diszulfidok a belső égésű motorokban kéndioxiddá égnek el, ami a savas esők egyik forrása, továbbá korrozív hatása miatt a motorok és egyéb autóalkatrészek élettartamát csökkenti. A kéntelenítési technológia lényege: heterogén katalitikus hidrogénezés nagy nyomáson és magas hőmérsékleten, amikor a szervesen kötött kén kénhidrogénné alakul, amit sztrippeléssel kihajtanak, majd elemi kénné vagy kéndioxiddá alakítanak, melyeket a vegyipar használ fel nyersanyagként. Az eljárás során a gázolaj aromás szénhidrogéntartalma is csökken (telített szénhidrogénné alakul), ami a felhasználás során a káros poliaromás szénhidrogén (PAH) kibocsátás csökkenését eredményezi. A nirtrogéntartalmú aromás komponensekből (melyek elégetésekor keletkező nitrogénoxidok szintén hozzájárulnak a savas esőkhöz) ammónia és telített szénhidrogének keletkeznek. Az eljárással az oxigéntartalmú szerves vegyületekből (fenolokból, ketonokból, furánokból, karbonsavakból, stb.) a megfelelő telített szénhidrogén és víz keletkezik.
Varga Zoltán: Gázolaj párlatok katalitikus kéntelenítésének vizsgálataí. PhD dolgozat. 2005. http://twilight.vein.hu/phd_dolgozatok/VargaZoltan/Varga_Zoltan_PhD_dolgozat.pdf