A talaj háromfázisú rendszer a szennyezőanyagok megoszlása a három fázis között fizikai-kémiai jellemzőiktől függ.
Az illékony anyagok megoszlása a talajlevegő és a talajnedvesség között a Henry állandóval arányos, ami az illető vegyi anyag gáz−folyadék megoszlási hányadosa.
A talajnedvesség és a talj szilárd fázisa, illetve a talajvíz és a talaj szilárd fázisa közötti megoszlás a vegyi anyag Kow, azaz oktanol−víz megoszlási hányadosával arányos.
Természetes, hogy a laboratóriumban két tiszta oldószer közötti egyensúlyi megoszlás nem lesz ugyanaz, mint a talajban, ahol a talaj szerves anyaga (humuszfrakció) messze nem hasonlít az oktanolhoz és a víz sem olyan, mint a desztillált víz, ráadásul egyensúlyi állapot sem létezik. Tehát a talaj sajátságai és a környezeti paraméterek is befolyásolják a fázisok közötti megoszlást. Ugyanakkor a Kow segítségével jól jellemezhetjük a vegyi anyag viselkedését, és felhasználhatjuk előrejelzésekhez, terjedés-modellezéshez.
A kép az oktanol-víz megoszlási hányados meghatározását mutatja: a két oldószer nem elegyedik, ha összerázzuk, szétválnak egymástól. Összerázás után a szerves anyag egy része a vízben, másik része az oktanolban lesz oldva. A két oldat koncentrációját mérjük, és hányadosukat számítjuk, amikor az oktanol-víz megoszlási hányadost határozzuk meg.