A szövetre kötött ciklodextrin szerves gőzök megkötésére kifejlesztett mintavevő anyag.
A ciklodextrin (CD) zárványkomplexek formájában képes megkötni szerves anyagokat akár levegőből is. A komplexképzés erősségétől és a levegőben uralkodó koncentráció-viszonyoktól függ, hogy a megkötött anyagot milyen sokáig őrzi meg. A hordozó, pl. cellulóz (viszkóz szövet) megkötőképessége módosul azáltal, ha ciklodextrin is van a felületen. A ciklodextrin hordozóra, szövetre kötésének számos módja ismert. Többnyire két vagy többfunkciós reagenseket, diepoxi vegyületeket, diizocianátokat alkalmazunk erre a célra.
Az ábra triklóretilén, toluol és etanol megkötését mutatja epiklórhidrinnel rögzített cellulóz-CD-szorbensen, összehasonlítva epiklórhidrinnel rögzített cellulózzal és kezeletlen cellulózzal. A szorbenseket exszikkátorban kialakított telített gőztérbe helyeztük, majd a kivett mintavevőket 1,5 óra után gőztéranalízissel vizsgáltuk gázkromatográffal. A CD-vel módosított cellulóz jobb megkötőképességet mutat különösen a jó komplexképző toluol esetén. Passzív mintavevőként alkalmazható.
Gruiz K., Molnár M., Fenyvesi É., Hajdu, Cs.: Cyclodextrins in Innovative Engineering Tools for Risk-based Environmental Management. J. Incl. Phenom. Macrocycl. Chem. közlés alatt